Yi San – A korona hercege – Újabb dél-koreai sorozat a Magyar Televízióban!

Hosszas kihagyás után újra dél-koreai sorozat látható a köztévé műsorán. A Yi San – A korona hercege a nézőket a 18. századi Korea varázslatos világába repíti el, ahol a korábban vetített sorozatokhoz hasonlóan ismét megannyi összeesküvésnek és cselszövésnek lehetünk részesei.

Egy különös barátság kezdete

Három kisgyerek fiatalkori barátságából sok minden kisülhet – akár történelmet is írhatnak. Sorozatunk főhőseivel is ez esik meg. A 18. századi Koreában, Jongdzso király uralkodása idején járunk. Az erőskezű uralkodó kíméletlenül leszámol azokkal, akik megpróbálják megrengeti a királyság alapját. Még a saját fia sem kivétel: mivel az ifjú Szado koronaherceget felségárulással vádolták meg, apja étlen-szomjan bezáratta egy rizsládába. A nagypapa kegyetlensége az unokát is megviseli: Iszan, a tízéves herceg nagyon közeli kapcsolatban állt apjával, így érthető, hogy a tiltások ellenére is megpróbálja megmenteni a koronaherceget a király haragjától. Egy éjjel belopódzik az udvar azon részére, ahol édesapját fogva tartják, hogy ételt és italt csempésszen be neki. Ő még nem tudja, de ez az éjszaka meghatározó jelentőséggel fog bírni egész elkövetkezendő életében. Ekkor találkozik ugyanis két későbbi jó barátjával, Szongjonnal és Deszuval. Szongjon egy a herceggel egykorú lány, aki udvarhölgynek készül, és az ominózus éjjelen épp a királyi konyhát keresi, Deszu pedig egy fiatal eunuchtanonc, aki bácsikája elől menekül, hisz az – mint ahogy ez az eunuchoknál kötelező – kasztrálni akarja őt. A három gyerek az őrség elől bujkálva találkozik össze, és kölcsönösen segítenek egymásnak, majd megfogadják, hogy továbbra is barátok maradnak. Másnap azonban kiderül, hogy valaki járt a koronahercegnél, és megkezdődik a nyomozás. A kis herceg barátai védelmére kél, és kimenti őket a kalamajkából. A háttérben eközben a különböző politikai frakciók és csoportosulások vetélkedése zajlik. A legerősebb csoport fő célja, hogy Szado koronaherceg fiát, Iszant is ellehetetlenítsék, és hamis vádakkal elérjék, hogy kegyvesztetté váljon. Ekkor Szongjon és Deszu lesz a herceg segítségére, de mivel lelepleztek egy súlyos cselszövést, menekülniük kell.

Kilenc év telik el, mely alatt a három barát egyszer sem találkozik újból. Szongjon folyamatosan gondol gyerekkori barátjára, Iszan hercegre, de úgy véli, a felség már rég elfelejtette őket. Egy véletlen folytán végül ismét egymásra lelnek az időközben felcseperedett fiatalok, és barátai újból segítő kezet nyújtanak Iszannak, aki időközben koronaherceg lett, de még mindig ő a miniszterek fő célpontja. Az áskálódás és szervezkedés folytatódik Iszan ellen, akinek időről-időre tisztáznia kell magát az újabb és újabb vádak alól, és megannyi megpróbáltatással kell még szembenéznie.

Természetesen főhőseinken kívül több mellékszereplő is bekapcsolódik a történetbe: a hercegnők és hercegnék, a cselszövő miniszterek és a humoros részekért felelős csetlő-botló figurák sem hiányozhatnak.

Iszan a valóságban – konfuciánus királyok Koreában

Hasonlóan a többi k-drámához, A korona hercege is nagyban épít a valós történelmi eseményekre. Ez nemcsak abban jelenik meg, hogy a cselekmény a múltba van helyezve, hanem a főbb szereplők a valóságban is éltek, és jellemük is hasonló volt. Vegyük csak példának az idős Jongdzso királyt, aki a sorozatban a konfuciánus erényes uralkodó mintaképe. Ez a valóságban is így volt: Jongdzso és Csongdzso (Iszan uralkodói neve) idején virágzott Koreában a konfucianizmus, és ezen királyok is a konfuciánus erényeknek megfelelően politizáltak. Talán ennek köszönhető, hogy Iszant, azaz Csongdzso királyt a nép egyfajta „koreai Mátyás királynak”: a népéért síkra szálló, erényes és őszinte királynak, kiváló államférfinak tartja. A konfucianizmust más környezetben is fellelhetjük a sorozatban: a gyermek Iszan például Menciuszt olvas és a konfuciánus klasszikusokból kell vizsgázzon. Ha kicsit utánajárunk a koreai történelemnek, sok más összefüggésre is fény derülhet. Aki látta A királyi ház titkait, emlékezhet annak főhősnőjére, Dongira. Nos, az öreg Csongdzso király a valóságban nem más, mint Dongi fia, aki A királyi ház titkaiban még csak egy aranyos kisfiú volt. Azt is észrevehetjük, hogy A korona hercege már a koreai hangjelölő írás, a hangul feltalálását követően játszódik: amikor egy hangullal írt hirdetményt kifüggesztenek, a köznép rögtön elolvassa – ezzel ellentétben a kínai írásjegyekkel írtakat A Silla királyság ékkövében még nem tudták elolvasni. A kínai követek érkezése is elmaradhatatlan fordulata az ehhez hasonló k-drámáknak: itt azonban, ha ismerjük a történelmi hátteret, a követek hajviseletéről egyből megállapíthatjuk, hogy Kínában ez idő tájt a Mandzsu (Csing)-dinasztia regnált. Egyszóval, a sorozatból sok érdekességet tanulhatunk a távol-keleti történelmet illetően is.

Történelem a tévéképernyőn

A sorozatot, ahogy a Magyarországon bemutatott összes többi történelmi k-drámát is, az MBC csatorna gyártotta 2007-ben. Az eredetileg ötven részesre tervezett sorozat kimagasló nézettséggel futott hazájában: a legtöbbször harmadik, második és első helyet ért el a nézettségi versenyben, és az MBC éves díjkiosztóján több díjat is besöpört (legjobb alakítás, legjobb gyerekszínész, legjobb forgatókönyv). A korona hercege rendezőjének neve is ismerősen csenghet, hiszen ő irányította A palota ékköve és A királyi ház titkai munkálatait is, ez meg is érződik például egyes jelenetek lassú tempóján. Az azonos gyártó miatt megannyi ismerős színésszel is találkozhatunk, akiket már egy-egy Magyarországon vetített sorozatban is láthattunk – sajnos azonban az azonos színész nálunk a legtöbbször nem jelent azonos szinkronhangot. Ettől eltekintve a magyar szinkron a szokásos minőséget hozza, illetve pozitívumként hozható fel, hogy a fordításnál már jobban figyeltek az illetékesek a megszólításokra, melyekkel az előző sorozatok esetén probléma volt.

Bár A korona hercege jelenleg az olimpia miatt parkolópályára állt, szeptembertől ismét visszatér a Magyar Televízió két csatornájának képernyőjére. Mindenképp megéri bekapcsolódni!

Ha nem jön be a kosztümös sorozat…
Pasta – egy másik új k-dráma Magyarországon

A Magyar Televízió idén nem csak A korona hercegét, hanem egy a jelenben játszódó húsz epizódos koreai sorozatot, a Pastát is műsorára tűzi. A sorozat főhősnője, Szo Jokjung konyhai kisegítő a La Sfera étteremben, és minden vágya, hogy híres séffé váljon. Azonban terveit keresztülhúzza egy új főszakács, aki megpróbál megszabadulni a női alkalmazottaktól, így Jokjungtól is. A lány azonban nem adja fel egykönnyen: mindent megtesz, hogy visszaszerezze állását és megvalósítsa régóta dédelgetett álmát. Az új sorozat tehát nem a múltban játszódik: egy vidám, könnyed sorozatról van szó, melyen sokat nevethetünk, és a koreai konyhaművészetbe is betekintést nyerhetünk. Annak, aki a kosztümös sorozatok és az udvari intrikák helyett másféle szórakozásra vágyik, tökéletes választás!

A korona hercege
Eredeti cím: Yi San
Rendezte: Lee Byeong-Hoon
Hossza: 77 × kb. 70 perc
Gyártó csatorna: MBC
Sugárzza: minden hétköznap 16:30-kor az m1, ismétlés késő este az m2-n (az olimpia idején szünetel)

Pasta
Rendezte: Kwan Seok-jang
Hossza: 20 epizód
Gyártó csatorna: MBC
Hamarosan a Magyar Televízió műsorán!

A cikk eredetileg a Mondo Magazin 2012/08. számában jelent meg. Hornos Dániel: Yi San – A korona hercege – Újabb dél-koreai sorozat a Magyar Televízióban!, in: Mondo Magazin, 2012/08, p. 4-5.