Dorama,  Mondo-cikkek

Kórház a sziget szélén – Dr. Kotō rendelője

Japán sorozatokat bemutató rovatunkban ezúttal kis időre ismét magunk mögött hagyjuk a legfrissebb doramákat, és visszarepülünk a 2000-es évek elejéig: ekkor mutatták be ugyanis a Yonaguni szigetén (lásd cikkünket a 46-47. oldalon) forgatott Dr. Kotō rendelője című sorozatot. A japánoktól nem állnak távol az orvosi témájú sorozatok, ám ennél a doramánál nem egy nagyvárosi Vészhelyzet-jellegű történetről van szó, hanem egy aprócska, eldugott szigeten játszódó emberi, családi drámáról.

A szigeti doktor

Kis halászhajó tart a távoli Shikinajima szigete felé, fedélzetén a hajókapitány mellett egy középkorú úr, egy kisfiú, és egy fiatalember, akin eluralkodott a tengeri betegség, és emiatt az egész út során rosszul érzi magát. Ő Gotō Kensuke (Yoshioka Hidetaka), a sziget új orvosa, aki tokiói sebészi pozícióját hagyta ott, hogy ezen a kis szigeten tevékenykedhessen. A több órás hánykolódás, a kimerítő út után bemutatják neki új munkahelyét: egy pici, romos rendelőt közvetlenül a tenger partján, amelyben még a legalapvetőbb orvosi eszközök sincsenek meg. Arra gondolhatnánk, a szigetlakók örömmel fogadják az új orvost, ám ez koránt sincs így. Rossz tapasztalataik vannak ugyanis az orvosokkal: mivel a tehetségesebbek mind Tokióban, vagy más nagyvárosban szeretnének karriert építeni, aki eddig a szigetre érkezett, vagy iszákos volt, vagy pedig kuruzsló – van például olyan helybéli, aki a feleségét vesztette el egy sarlatán téves diagnózisa miatt. A külvilágtól elzárt sziget lakosai megszokták már, hogy teljesen magukra vannak hagyva, és időnként olyan betegségek is végzetesek lehetnek számukra, amelyeket az ország más területein könnyedén gyógyítani tudnának.

Ilyen előzmények után érkezik a szigetre Gotō doktor, akit a kisgyerekek Kotōnak kezdenek hívni, s ez a becenév rajta is ragad. Shikinajima szigetén mindenki ismer mindenkit; egy zárt és összetartó közösség él itt, ahová nehéz a beilleszkedés. Nem bíznak a közösség tagjai a doktorban akkor sem, amikor hirtelen műtétre lenne szükség. Sikerül vajon Kotō doktornak kivívnia a szigetlakók bizalmát?

A sorozat főhőse tehát Kotō, az ő orvosi tevékenysége köré épül a sztori, de minden epizódban megismerkedünk egy-egy újabb szigetlakó problémájával, illetve maga Kotō doktor élettörténetével is. Családi drámák bontakoznak ki: találkozunk egy kisfiúval, aki elvesztette édesanyját, és felnőttként orvos szeretne lenni, de dolga akad Kotō doktor úrnak többek között veszélyeztetett terhes asszonnyal, nagy betegnek tűnő politikussal, az anyukáját felkutatni vágyó kisgyerekkel is. A dorama tehát miközben orvosi sorozat, egyben megható és elgondolkodtató emberi dráma is. Ráadásul az átlagos sorozatokban megszokott tokiói vagy yokohamai helyszín helyett a Dr. Kotō rendelőjét egy igazán különleges helyen, Japán legnyugatibb részén, a festői szépségű Yonaguni szigetén forgatták, ami már sugárzásának idején is kiemelte a sorozatot a többi közül. (A sorozat ikonikus helye, az orvosi rendelő épülete – ami a valóságban csupán díszlet – Yonaguni déli részén ma is áll a turisták nagy örömére.) Várható volt, hogy lesz folytatása.

Eldugott szigeteken dolgozó orvosok

Ami a sorozat eredetét illeti, a Dr. Kotō rendelője egy azonos című mangasorozat adaptációja. A Yamada Takatoshi által alkotott manga 2000-ben indult a Shūkan Young Sunday magazinban, és 2010-ig 25 kötet jelent meg belőle. Sajnos a sorozat Yazawa Ai és a NANA sokunk által jól ismert, szomorú sorsára jutott: a szerző betegsége miatt 2010-ben szünetre vonult, és bár Yamada azóta többször is bejelentette, hogy folytatja művét, azóta sem jelent meg újabb fejezet. Ugyan napjainkban már talán kevéssé ismert a sorozat, debütálásakor hatalmas sikereket ért el (a mangakötetekből összesen több mint tízmillió példányt adtak el), és 2004-ben a Shōgakukan Manga Díjat is elnyerte. Az élőszereplős feldolgozás nem is váratott sokat magára: 2003-ban a Fuji TV csütörtök esti műsorsávjában tűzték programra a doramát, mely a szezon legnézettebbike lett.

A Dr. Kotō rendelője mangaváltozatának színhelyét és főszereplőjét egy valós hely és egy valós személy ihlette: Dr. Setoue Kenjirō, aki több mint 30 éven át volt a Kyūshū közelében lévő Shimokoshiki sziget orvosa. Így a manga egy Kyūshū közelében lévő fiktív szigeten, Koshiki szigetén (az írásmódja eltér a valós szigetétől) játszódik. A doramaváltozat ebben különbözik az eredeti műtől, hisz a cselekmény helyszínét egy a Yaeyama-szigetcsoporthoz tartozó szigetre módosították – természetesen Shikinajima is csak egy fiktív hely.

A szigeti doktor – Újra rendel

Kotō doktor úr kalandjai 2003-ban véget értek ugyan, de a manga tovább futott, így bőven biztosított alapanyagot a sorozat folytatásához. A 2004-es évben egy, az első évad epizódjainak újravágásával és kiegészítésével készült speciált, majd egy két részes tévéfilmet mutattak be, végül 2006-ban egy újabb 11 epizódos évadot is műsorára tűzött a Fuji TV.

Az első évad utolsó epizódjában fontos szerep jut Kotō volt kollégájának, Mikami doktornak, akinek a cselekményszála meghatározó a 2004-es speciálban. Mikami a Hokkaidō közeli Rebetsu szigeten (ez is egy fiktív hely) kezd új életet, és Kotōhoz hasonlóan próbál beilleszkedni a helyi közösségbe, tapasztalatairól pedig levélben tájékoztatja Kotōt. A tévéfilmben pedig miközben újabb orvosi esetek történnek a szigeten, nyomon követjük a Kotō hatására orvosnak készülő kisfiú, Takehiro és apja történetét is, és egy váratlan szerelmi szál is megjelenik a történetben.

A 2006-os második évad három évvel az első után játszódik, és a tévéfilm cselekményéhez kötődve veszi fel a fonalat. Kotō doktor úr asszisztensnője, Ayaka (Shibasaki Kō) bizonyos okok miatt Tokióba megy, és helyére Mina, egy fiatal és tapasztalatlan lány kerül a szigetre (Aoi Yū). A szokásos orvosi esetek mellett ez az évad két fő témára helyezi a fókuszt, egyrészt Takehiro tanulmányaira és apja, Hara-san anyagi nehézségeire (hogyan tudja finanszírozni az egyedülálló apa fia tokiói tandíját), valamint a rákbetegséggel járó szenvedésekre és lelki traumákra. Talán emiatt is a második évad hangulata valamivel komorabb, mint az elsőé, de az elgondolkodtató és megható jelenetek mellett időnként a humor sem marad el. Ami a nézettséget illeti, a 2006-os sorozat sikere az elsőét is felülmúlta: átlagosan 22%-os nézettséggel futott, ezzel pedig a műsorsáv fennállása óta második legmagasabb nézettségét produkálta.

A Dr. Kotō rendelője egy igazi gyöngyszem nemcsak az orvosi sorozatok, de összességében a japán doramák között is. Minden tekintetben nagyon egyben van: okkal hivatkozhatunk rá a 2000-es évek egyik legsikeresebb és talán legemberibb japán sorozataként.

ADATLAP:
Dr. Kotō rendelője (Dr. Kotō Shinryōjo)
dorama
Év: 2003–2006
Főszerepben: Yoshioka Hidetaka, Shibasaki Kō
Hossza: 22 × kb. 45 perc + 1 speciál + 1 tévéfilm
Gyártó csatorna: Fuji TV

Az ezüst sárkány hátán

A Dr. Kotō rendelője a megható, szívmelengető történet mellett a főcímdaláról is nevezetes. A Nakajima Miyuki jellegzetes énekhangján felcsendülő Gin no ryū no se ni notte (Az ezüst sárkány hátán) egy csodaszép ballada, mely a sorozat sugárzásának idején hatalmas slágerré vált, és ma is sokak által ismert, szeretett dal. Érdekesség, hogy míg a sorozatot Japán legnyugatibb szigetén forgatták, a dal videoklipjét Japán másik végében, a Hokkaidō legészakibb csücskének közelében lévő Rebun szigetén vették fel. A Gin no ryū no se ni nottét a szintén jellegzetes, erőteljes énekhanggal bíró énekesnő, MISIA is előadta nagy sikerrel a Singer (歌手, Gēshǒu) című kínai tehetségkutatóban, melyben külföldi, már befutott énekesek is gyakran feltűnnek, érdemes Youtube-on rákeresni erre a változatra (is).

A cikk eredetileg a Mondo Magazin 2021/10. számában jelent meg. Hornos Dániel: Kórház a sziget szélén – Dr. Kotō rendelője in Mondo Magazin 2021/10, p. 34-35.

A weboldalon sütiket (cookie-kat) használunk, melyek segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. A honlap további használatához, kérem, engedélyezze a sütik használatát. További információ

Weboldalunkon „cookie”-kat (továbbiakban „süti”) alkalmazunk. Ezek olyan fájlok, melyek információt tárolnak webes böngészőjében. Ehhez az Ön hozzájárulása szükséges. A „sütiket” az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény, valamint az Európai Unió előírásainak megfelelően használjuk. Azon weblapoknak, melyek az Európai Unió országain belül működnek, a „sütik” használatához, és ezeknek a felhasználó számítógépén vagy egyéb eszközén történő tárolásához a felhasználók hozzájárulását kell kérniük.

Bezárás