Transzcendentális gyilkolás – Death Note és ami mögötte van

A Death Note-ról már sokszor és sokféleképpen olvashattatok a Mondóban. Bemutattuk az animét, a mangát, a két élőszereplős filmet, a két Relight moviet-t… Talán kissé unalmasnak tűnhet, hogy újra elővesszük a témát, de mivel novemberi számunk témája a transzcendens világ, nem mehetünk el szó nélkül A halállista túlvilágról alkotott képe, a kereszténységtől kölcsönzött motívumai, illetve filozófiai utalásai mellett.

A történetet talán már mindenki kívülről fújja: az eminens tanuló, Yagami Light egy nap egy gyilkos füzetet talál, melyet Ryuk, a halálisten ejtett az emberek világába, hogy a földi halandók életét jól megkavarva szórakozhasson egy kicsit. Light felhasználja a füzetet világmegváltó terveihez, és bűnözőket kezd gyilkolni, hogy eltörölje a gonoszságot a földről. Ez azonban szemet szúr a híres detektívnek, L-nek, aki üldözőbe veszi a Kira néven elhíresült Lightot, és megkezdődik kettejük harca. Az alapok tehát megvannak, egy jó krimire, izgalmas nyomozásra, rejtélyes halálesetekre számíthatunk – de vizsgáljuk meg, hogyan kapcsolódik a Death Note a havi témához!

Menny és pokol – vagy valami más?

A Death Note-ban hatalmas szerep jut a halálisteneknek: gondoljunk csak bele, mi minden változott volna meg a történetben, ha például Ryuk füzete nem kerül Lighthoz, ha Rem nem akarja megvédeni Misát, vagy ha Shidoh nem követeli vissza elveszett halállistáját. Ezek a lények egy földöntúli világból figyelik az embereket, feladatuk pedig a gyilkolás: így tudják fenntartani saját életüket. Ez a különösen bizarr és kopár világ, melyet a szürkeség és az unalom jellemez, mind a mangában, mind az animében valahol a valós világ fölött helyezkedik el, lakói is innen figyelik leendő áldozataikat. Érdekes megfigyelésre juthatunk, ha összevetjük a később tárgyalt motívumokat ezzel a ténnyel: bár az alkotók szívesen alkalmaznak keresztény utalásokat és mintákat a műben, mégsem a keresztény világkép jellemzi azt. Nincsen menny az égben, nincs egy isten: az emberek életét különös hatalommal bíró lények befolyásolhatják, akiket azonban nem nagyon érdekelnek a halandók. Lényegében a menny helyett a pokol található fölül, az emberek világát pedig Light szeretné egyfajta mennyországgá alakítani – mint tudjuk, nem sikerül neki.

Light mint az új világ istene

Light tehát a földön akarja létrehozni a mennyországot a kriminális elemek likvidálásával. Ki is mondja, hogy „az új világ istene” kíván lenni. Hasonlóan istenné akart válni a bibliai (vagy akár említhetnénk Madách Imre Az ember tragédiája című művét is) Ádám is azáltal, hogy Isten tiltását megszegve a tudás fájáról evett. Ezáltal hasonlóvá vált Istenhez: tudatába került jónak és gonosznak, azonban Isten büntetését is kivívta: halandó lett. Ezt nevezzük eredendő bűnnek. Obata Takeshi is gyakran ábrázolja Lightot almával a kezében, ezzel teremtve párhuzamot figurája és az első ember között. Light is belekóstolt a tiltott gyümölcsbe, a gyilkolásba, és önbíráskodásba kezdett. Istenné akart válni, azonban ez nem maradhatott megtorlatlanul: terve nem sikerült, halandó maradt, és ő is meghalt. A büntetést pedig ebben a történetben is egy, az emberek felett álló transzcendentális lény, jelen esetben Ryuk rója ki rá. (Abba is érdemes belegondolni, hogy a manga/anime politeista világnézettel dolgozik, több halálisten létezik, ezt a rendet akarja megbontani Light, aki a világ egyedüli istene kíván lenni – talán ezért a bukása?)

A kereszténység egyik legfontosabb jelképe, a kereszt is megjelenik a műben, leginkább a manga borítóin. Ezt felfoghatjuk puszta hatásvadászatnak is, ám gondolhatunk arra is, hogy Light meg akarta váltani a világot a maga módján, eközben viszont elvakulttá, önzővé, gonosszá vált, saját céljai elérése érdekében manipulálta az embereket, így egyfajta antikrisztusként is tekinthetünk rá.

A halállista, ha más körülményt nem adnak meg neki, szívrohammal végez áldozataival. Hogyan kapcsolódik ez a kereszténységhez? A Biblia szóhasználata szerint a szív az egész embert; a lélek, a test és a szellem hármasságát jelenti. Light ítélkezése során a legtöbb bűnöző, tehát akiket Light nem tiszta szívűnek vélt, szívrohamban halt meg, azonban azt is észrevehetjük, hogy azok a karakterek, akiket Light saját céljai érdekében ölt meg, tehát nem voltak bűnösök, más módokon hunytak el (pl. Misora Naomi, Takada Kiyomi – L viszont kivétel!). De főhősünk szíve sem maradt tiszta, mivel nem tudta megkülönböztetni a jót és a rosszat: ezért vele is szívroham végzett.

Bűn és bűnhődés

Sokan szokták a Death Note-ot Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című regényéhez hasonlítani. Az összefüggés a következő: Dosztojevszkij főhőse, Raszkolnyikov megöl egy nőt, majd később azzal (is) próbálja tettét magyarázni, hogy az illető senkinek nem volt hasznára, ezért nem különösebben nagy gond az, hogy a nő már nem él. Azt állítja, hogy vannak olyan emberek, akiknek megengedhető a gyilkosság. Light is hasonlóképp magyarázza tetteit: azért öl, hogy másoknak jobb legyen. Ez azonban morális kérdéseket vet fel: helyes-e ez a tett, vagy helytelen? Szintén párhuzamot vonhatunk L (és utódai) és a Raszkolnyikov után nyomozó Porfirij között: mindketten (ha Neart is beleszámítjuk, mind a hárman) úgy próbálják elkapni ellenfelüket, hogy az maga valljon, maga ismerje be tettét.

Filozofáljunk!

Nietzschét is szóba szokták hozni a Death Note-tal kapcsolatban. A 19. századi német filozófus munkásságában jelent meg az emberfeletti ember (Übermensch) gondolata: az ember, aki szembeszáll a tömegekkel, erős, bátor, szabad. Szintén Nietzsche fogalmazta meg a „hatalom akarása” (Wille zur Macht) elvét, mely szerint minden egyes ember egy-egy hatalomra törő akarat. Nem kétséges, hogy mindkét elem ráillik Yagami Lightra.

Azonban nemcsak Nietzsche gondolatai kapcsán filozofálhatunk a Death Note olvasása közben: felvetődhetnek olyan kérdések is bennünk, mint például „Van-e szabad akarat?”, „Van-e bűnbocsánat a bűn után?”, „Milyen a halál utáni lét?” (a manga szerint a halál után az emberek az ún. MU-ba kerülnek, magyarán a semmibe), vagy „Szabad-e elvenni egy olyan ember életét, aki nincs hasznára a társadalomnak?”. Mind kemény és nehéz kérdés, amelyek újra és újra felmerülnek a műben – talán az izgalmas történet mellett ezért is érdemes Death Note-ot olvasni.

Néhány szó a magyar kiadásról

Magyarországon 2008-ban jelent meg a manga első kötete, az utolsó kötet pedig a decemberi Animekarácsonyra érkezik. Amikor három éve a Mangafan a honlapján jelentette be az új címeket, valamennyire várható volt, hogy a Death Note is köztük lesz, hiszen az animeváltozat indulásakor nagy népszerűségre tett szert a magyar rajongók körében is. A magyar manga a japán formátumot követte, és az eredetihez hasonlóan a magyar változat is többször vezette a legnagyobb könyváruházak képregényes eladási listáját. A Hellsinggel összevetve (ld. az előző számot) a Death Note szövege jelentősen nehezebb, mind a fordító, mind a magyarító, mind a lektor számára, hiszen krimi lévén nagyon oda kell figyelni a pontosságra. Ezenkívül a szöveg mennyisége is gondot okozhat, valamint az is fontos, hogy a mondatok magyarul is megfelelően formáltak, könnyen érthetőek legyenek. Szerencsére ezeket a kritériumokat jól teljesítette a magyar változat – aki eddig csak az animét látta, érdemes elkezdje a mangát is, hiszen sok olyan cselekményelem van (főleg a sorozat második részében), amelyek a nyomtatott változatban részletesebbek.

Death Note
(manga, 2003)
Írta: Ohba Tsugumi
Rajzolta: Obata Takeshi
Hossza: 12 kötet (magyarul megjelent: 11)
Kiadja: MangaFan

A cikk eredetileg a Mondo Magazin 2011/11. számában jelent meg. Hornos Dániel: Transzcendentális gyilkolás – Death Note, és ami mögötte van, in: Mondo Magazin, 2011/11, p. 12-13.