Japán és az olimpia – A szigetország első olimpiai részvételétől Tokió 2020(2021)-ig

Idén július végén – ha minden igaz, és a koronavírus Japánban terjedő negyedik hulláma nem szól közbe – végre kezdetét veszi a járvány miatt egy évvel elhalasztott tokiói olimpia. Ennek apropóján cikkünkben most összefoglaljuk a szigetország és az olimpiai játékok történetét egészen a kezdetektől.

Az első japán olimpikonok

Japán az 1912-ben, Stockholmban megrendezett V. olimpiai játékokon vett részt először. Ennek kapcsán legelőször mindenképp Kanō Jigorō nevét kell megemlítenünk. Kanō, akit a dzsúdó atyjának is neveznek, 1909-ben lett a Nemzetközi Olimpiai Bizottság első ázsiai tagja, s ezt a tisztséget egészen halálig betöltötte. Fontos szerepet vállalt az első japán olimpiai részvétel megszervezésében, majd ő volt az első olimpiai csapat delegációvezetője is. Bár kérdés, beszélhetünk-e egyáltalán csapatról, hisz ekkor mindössze két sportoló képviselte az országot.

Az egyikük Kanakuri Shisō volt, aki 1891-ben született egy Kumamoto megyei kis faluban. Betegeskedő gyerek volt egészen addig, amíg nem kezdett el iskolába járni: mindennap futva tette meg az utat a több kilométerre lévő iskoláig és vissza. 1910-ben Tokióba került egyetemre, majd a következő évben maratonfutásban megszerezte az olimpiai indulás jogát. A másik versenyző Mishima Yahiko volt, aki Tokióban nőtt fel egy jómódú családban, és kiskorától kezdve mindenféle sportokban jeleskedett: ő rövidtávfutásban indult.

Japán első olimpiai részvétele nem volt sikeres. A delegáció hajón, majd a transzszibériai vasúton tette meg a több hetes utat Stockholmba, ahol először szembesültek a nyugati ételekkel, illetve azzal, hogy Svédországban nyáron nagyon rövidek az éjszakák. A kimerültség és az alváshiány miatt Mishima már a selejtezőkben kiesett, Kanakuri pedig hőgutát kapott, és futás közben eszméletét vesztette. Emiatt a szervezők hivatalosan eltűntnek nyilvánították – végül 1967-ben, 54 év és 8 hónap elteltével teljesítette jelképesen a hátramaradó távot.

A kudarc azonban nem vetette vissza a japánok kedvét: így például Kanakuri később részt vett az 1920-as és 1924-es olimpiákon is, és hazájában számos maratonversenyt alapított, Kanō pedig tovább szervezte az olimpiai szerepléseket.

Meghiúsult japán olimpiák

Kanōban néhány év múlva megérett az elhatározás: első ázsiai nemzetként Japánnak is olimpiát kéne rendeznie. Így hát a szigetország pályázatot nyújtott be az 1940-es olimpia megrendezésére. A 30-as években egyre inkább a nacionalizmus és militarizmus irányába hajló ország az olimpiát az államalapítás (a mitikus első császár, Kanmu trónra lépésétől számított) 2600. évfordulójával szerette volna egybekötni. Végül 1936-ban dőlt el, hogy négy évvel később Tokió rendezheti a nyári játékokat. Japán meg is kezdte a felkészülést: stadionok, utak és hotelek építése indult meg, és elkezdtek kísérletezni a tévéközvetítéssel is.

1937-ben azonban kitört a japán–kínai háború, ami az olimpiarendezés ügyét háttérbe szorította. Belföldön arra hivatkoztak, hogy a háborús helyzetben nincs itt az ideje nagyszabású sporteseményt rendezni, míg külföldön a német–olasz–japán szövetség miatt bojkottot hirdettek a tokiói játékok ellen. Kanō 1938-ban még Kairóban tárgyalt az olimpiáról, ám hazafelé tartva, a hajóúton tüdőgyulladást kapott és meghalt. Így azt már nem érhette meg, amikor a hazai olimpiarendezés jogáról még ugyanezen évben Japán hivatalosan is lemondott.

Kevésbé ismert tény, hogy Japán 1940-ben téli olimpiát is rendezett volna, mégpedig Sapporo városában, de erről is le kellett mondaniuk. A II. világháború kirobbanása miatt végül aztán sem nyári, sem téli olimpiát nem rendeztek ebben az évben.

Megvalósult japán olimpiák

Japán az elveszített világháború után, az 1950-es évektől kezdődően gyors fejlődési pályára állt, és igyekezett visszakerülni a legfejlettebb államok körébe. Hamar szóba került ismét az olimpiarendezés ügye is: az 1960-as pályázatnál még alulmaradtak Rómával szemben, de az 1964-es rendezés jogát végül elnyerték, és így – ahogyan azt 1940-ben is tervezték – ők lettek az első ázsiai nemzet, amely megrendezhette az ötkarikás játékokat. Az olimpiával Japán gazdasági erejét, a nyugati országokhoz való felzárkózását igyekezett demonstrálni. Rohamos tempóban épült ki a versenyekhez szükséges infrastruktúra: hotelek, autópályák épültek, és 1964-ben elindult az első shinkansen is. Az emberek „olimpiai konjunktúráról” beszéltek: megnövekedett a belföldi kereskedelmi forgalom, sokan vásároltak például televíziókészüléket, hogy le ne maradjanak a sporteseményről.

Néhány évvel később, 1972-ben megvalósult a sapporói téli olimpia régóta vágyott álma is. A dolgok menete hasonló volt, mint a nyári olimpiánál: az 1968-asra pályáztak eredetileg, de alulmaradtak, végül a négy évre rá következőt megnyerték. Az első Ázsiában rendezett téli olimpia kapcsán is megindult a városfejlesztés: elkezdődött például a metróhálózat kiépítése. Két és fél évtizeddel később, 1998-ban ismét téli olimpiának adott otthont Japán: ezúttal Nagano városa volt a házigazda, ezzel pedig a 98-as volt minden idők legdélebben fekvő városában megrendezett téli olimpiája. A játékok időpontjához illeszkedve ekkor épült meg a Hokuriku-shinkansen egészen Nagano városáig.

Látjuk tehát, hogy az olimpiarendezés Japán számára minden alkalommal nagy jelentőséggel bírt a presztízs szempontjából: a versenyek apropóján különféle infrastrukturális fejlesztéseket hajtottak végre, ösztönözték a gazdaságot, és igyekeztek a sportot és a rendező városokat is népszerűsíteni belföldön és külföldön egyaránt.

Tokió 2020 és a korona

A 2021-es évre csúszott 2020-as tokiói olimpia rendezésének jogát 2013-ban nyerte el Japán. Már a készülődés során több probléma felmerült: gond volt az olimpiai stadion terveivel, visszavonták az olimpiai logó első tervét, és kételyek fogalmazódtak meg annak kapcsán is, szerencsés-e a párás, meleg Tokióban a nyári hónapokban sportversenyeket rendezni. Mindezek ellenére a felkészülés folyamatosan zajlott, és a mostani véleményekkel ellentétben ekkor még a japán népesség nagy része is támogatta az olimpiarendezést, annak gazdasági előnyeire számítva. 2020 márciusában azonban bejelentették a játékok elhalasztását, idén márciusban pedig azt, hogy az olimpiát külföldi nézők és önkéntesek nélkül rendezik meg. Hogy hogyan fog zajlani a második tokiói olimpia, az idén nyáron kiderül, ám az biztos, hogy a fenti okok miatt mindenképp egy nem szokványos olimpiaként kerül majd be a versenyek történetébe.

Idaten – Sorozat az olimpiáról

Készülve az eredetileg 2020-ban tartandó olimpiára, a japán köztévé, az NHK 2019-ben Idaten címmel nagyszabású tévésorozatot sugárzott, melyben feldolgozták Japán és az olimpiák történetét. Az egy éven keresztül futó történelmi sorozat, a taiga dorama keretein belül a műsor első kb. 20 epizódjában bemutatták az első olimpikon, Kanakuri Shisō életét gyerekkorától kezdve, a sorozat második felében pedig az 1964-es tokiói olimpiai pályázat sikerében fontos szerepet játszó, az olimpiarendezésről az aktuális miniszterelnököt is személyesen meggyőző újságíró, Tabata Masaji életútját dolgozták fel. Az olimpiákhoz kapcsolódó történések mellett a japán történelem fontos mérföldkövei is megjelennek a doramában, és számos – köztük rengeteg valós alakról mintázott – mellékszereplő színesíti a sztorit. Az érzelmekben, de humorban is bővelkedő sorozat egy érdekes kísérlet volt, ugyanis a taiga doramák történetében egészen addig nem volt még sem modern korban játszódó sorozat, sem pedig olyan, hogy két főhőse is lett volna a doramának. Emiatt a 65 év fölötti nézők elkapcsoltak az NHK-ről, így az Idaten (mely cím egy, a sebes futásáról híres istenséget takar) sajnálatos módon minden idők legrosszabb nézettségű taiga doramája lett. Ez a tény ne vegye azonban el senki kedvét sem: akit érdekel a japán sport vagy a modern kori japán történelem, annak bátran ajánlható az Idaten.

ADATLAP
Idaten – Tōkyō Orimpikku banashi
taiga dorama
Év: 2019
Főszerepben: VI. Nakamura Kankurō, Abe Sadao
Hossza: 47 × 45 perc
Gyártó csatorna: NHK

A cikk eredetileg a Mondo Magazin 2021/06. számában jelent meg. Hornos Dániel: Japán és az olimpia – A szigetország első olimpiai részvételétől Tokió 2020(2021)-ig in Mondo Magazin 2021/06, p. 40-41.