Japán elsüllyed – Egy népszerű történet új csomagolásban: Nihon chinbotsu – Kibō no hito

Milyen vezetőben, milyen politikusban bízhat az ember egy országos katasztrófahelyzetben; akkor, amikor épp megsemmisül az a környezet, ahol mindaddig megszokott életünket éltük? Ezt a nehéz kérdést teszi meg témájául a TBS csatorna idei legnagyobb dobása, a Nihon chinbotsu (Japán elsüllyed) legújabb élőszereplős feldolgozása, mely sorozat a tévéadó és a Netflix megállapodásának köszönhetően világszerte, így hazánkban is elérhetővé vált. Cikkünkben az új feldolgozás bemutatása mellett kitérünk a történet korábbi adaptációira is.

Kantō elsüllyed(?)

A környezetszennyezés, a globális felmelegedés egyre nagyobb problémát jelent világunkban, így sürgető kérdés a széndioxid-kibocsájtás radikális csökkentése. Történetünkben 2023-at írunk, amikor is Japán, úgy tűnik, megoldani látszik a károsanyag-kibocsájtás ügyét. Hogy elérjék 2050-ig a nulla kibocsájtást, a japán kormány kifejlesztette az úgynevezett COMS rendszert, mellyel egy az óceán mélyén, 9000 méteres mélységben rejlő, széndioxid-kibocsájtással nem járó különleges, zöld energiaforrást tudnak csővezetékeken keresztül a felszínre juttatni, s ezzel mintegy 120 évre megoldhatónak tűnik a szigetország ellátása zöld energiával. A forradalmian új technológia kifejlesztése a geofizikus Sera professzor és a Környezetvédelmi Minisztériumban dolgozó Amami Keishi (Oguri Shun) nevéhez fűződik. Amami egy őszinte, egyenes ember, aki a munkájának él, és büszke arra, hogy közreműködésével rengeteg ember életét tudja könnyebbé tenni. Éppen ezért esik rosszul neki, amikor egy COMS-ellenes tüntetésbe botlik, ahol a kezébe nyomnak egy röplapot, rajta egy baljós megállapítással: „Kantō el fog süllyedni!”. Az ostobaságnak tűnő elméletet egy különc geofizikus, Tadokoro professzor (Kagawa Teruyuki) hangoztatja, akit a tudományos élet nem sokra becsül. Amami eldönti, hogy bizonyítani fogja, Tadokorónak nincs igaza, ezért személyesen is felkeresi a kutatót.

A sorozat címe alapján valószínűleg már mindenki sejti: Tadokorónak a történetben igaza van. Ám miután sikerül is igazolni a felvetését, rengetegen vannak azok, akik nem érdekeltek abban, hogy az igazságot megtudja a nép. Amami kollégájának, Tokiwának (Matsuyama Ken’ichi) az édesapja például befolyásos üzletember, aki az ingatlanbizniszben is érdekelt; a feddhetetlen miniszterelnök mögött pedig ott áll a háttérben a politikai szálakat mozgató „nagy öreg”, Satoshiro pénzügyminiszter. Miközben az ügyet átszövi a korrupció és az ármánykodás, a sajtót nagyon is érdekli a Kantō elsüllyedéséről szóló elmélet, így Amami szövetségesre lel egy lelkes újságírónő, Shiina Minori (Anne) személyében. Vajon sikerül meggyőzni a politika szereplőit arról, hogy komoly veszély fenyegeti Japánt? Sikerül még időben megszervezni a lakosság kimenekítését? És mi történik, ha kiderül: a vártnál is nagyobb a baj?

Adaptációk

A sorozat Komatsu Sakyō 1973-ban megjelent, azonos című bestsellerének (magyarul A sárkány halála címmel jelent meg) legfrissebb feldolgozása, a múltban azonban már több adaptáció is született a regényből. Rögtön a teljes kötet kiadásának évében, 1973-ban megjelent egy mozifilm, amelyet 1974-ben egy 26 részes tévéfilmsorozat követett, a mostani feldolgozáshoz hasonlóan a TBS csatorna vasárnap esti műsorsávjában. A tévésorozat ma már megmosolyogtató minőségű katasztrófajelenetei akkoriban komoly színvonalat képviseltek, s rengetegen voltak kíváncsiak a történetre, melynek három központi alakja a minden katasztrófa helyszínén feltűnő tengeralattjáró-kapitány, Onodera és szerelme, Reiko, valamint Tadokoro professzor volt. Míg az 1974-es sorozatban fontos szerepet kap Onoderáék szerelmi szála is, az ezt követő, 2006-os filmfeldolgozás inkább Tadokoróra és Yamamoto miniszterelnökre fókuszál, s míg a régi doramafeldolgozásban egész Japán megsemmisül, a 2006-os filmben csak Japán bizonyos részei kerülnek víz alá. Tavaly a Mondóban (2020/10) is beszámoltunk a Nihon chinbotsu új animeváltozatáról, melyben a Mutō család menekülésének történetét követhettük nyomon. Itt az eredeti karakterek közül csak Tadokoro tűnik fel mint egy magatehetetlen, lebénult ember.

A korabeli adaptációk felidézéséből is láthatjuk, hogy mindegyik feldolgozás a történet más-más részét helyezte fókuszba, olykor jócskán átírva az eredeti sztorit. Így tesz a 2021-es doramaváltozat is: Amami, Tokiwa és a többi karakter mind olyan szereplők, akik az eredeti regényben nem szerepelnek. Csak Tadokoro professzor személye a közös pont, akinek a kissé mogorva karakterét egyébként Kagawa Teruyuki mesterien, habár néha azért eltúlozva alakítja. (Az ő szerepeltetése kissé felidézi a nézőben a TBS korábbi sikersorozatát, a Hanzawa Naokit is.) Az új adaptáció tehát az alapfelállást meghagyva, az éghajlatváltozást mint aktuálpolitikai kérdést a sztoriba szőve, főként politikai drámává változtatja a történetet: a katasztrófa részletes képi megjelenítése helyett inkább a háttérben zajló eseményeken, az intrikákon, a döntéseken van a hangsúly.

TBS × Netflix

A Nihon chinbotsu új feldolgozását már egy évvel ezelőtt bejelentették, a hír pedig már akkor nagyot szólt. Remek színészgárdát válogattak össze, s az újrafeldolgozás forgatókönyvének megalkotásánál arra is ügyeltek a készítők, hogy ne egy szimpla katasztrófafilm legyen a 2021-es Nihon chinbotsuból, hanem a történet napjaink japán társadalmáról, így például a gazdasági és politikai élet összefonódásáról, a különféle logikátlan szabályokról, hosszadalmas eljárásokról is elgondolkodtassa az embereket.

A Japánban már ismert és kedvelt történet, Oguri Shun, Kagawa Teruyuki és a többi híres sztár neve, a főcímdalt éneklő Suda Masaki, valamint a magas minőségű megvalósítás is közrejátszhatott abban, hogy a sorozat magas nézettséggel debütált: jelen sorok írásának pillanatában is az idei év TOP3 legnézettebb doramái között szerepel. Ami viszont külön örömre adhat okot a külföldi, így a magyar doramarajongóknak is, az az a hír, miszerint a TBS szerződést kötött a Netflixszel, és ennek értelmében az adón futó sorozatok világszerte megjelenhetnek a streamingszolgáltató kínálatában is. A legelső ilyen sorozat pedig épp a Nihon chinbotsu, amelynek epizódjai a japán debütálást követően egyből fel is kerülnek a Netflixre magyar felirattal. Ez utóbbival, vagyis a feltehetőleg angolból fordított felirattal lehetnek ugyan fenntartásaink, de mindenképp üdvözölni tudjuk a fejleményt, hogy a megállapodásnak köszönhetően teljesen legális forrásból is elérhetővé válnak népszerű doramák. Akit tehát érdekel ennek a klasszikus sci-fi történetnek a napjainkba helyezett, modern feldolgozása, az mindenképp tegyen egy próbát vele – immáron akár a Netflix segítségével.

ADATLAP
Nihon chinbotsu – Kibō no hito (Japán vége – A remény emberei)
dorama
Év: 2021
Főszerepben: Oguri Shun, Kagawa Teruyuki, Matsuyama Ken’ichi, Anne
Hossza: 10 × kb. 45 perc
Gyártó csatorna: TBS
Magyarországon elérhető: Netflix

Amikor minden más süllyed el

Amikor Komatsu Sakyō műve, a Japán elsüllyed 1973-ban bestseller lett, a korszak egy másik híres sci-fi írója, Tsutsui Yasutaka válaszul megalkotta paródiáját, a „Japánon kívül minden más elsüllyed” című regényt, melyből csak jóval később, 2006-ban készült filmfeldolgozás. A paródia maró gúnnyal mutat rá a japán társadalomban bizonyos szinteken meglévő rasszizmusra és xenofóbiára: ebben a disztópikus világban Japánt több millió külföldi menekült lepi el, akikre a japánok alacsonyabb rendű emberekként tekintenek. A tévében időjárás-jelentés helyett migránsjárás-jelentést adnak, s a külföldieket a japánok szolgaként alkalmazzák. A paródia tehát amellett, hogy remek szórakozást nyújt a fekete humort, a szarkazmust kedvelők (és a 2006-ban aktuális kulturális, politikai utalásokat értők) számára, komoly témákra is rámutat, melyeket kikarikírozva prezentál a nézőknek.

A cikk eredetileg a Mondo Magazin 2021/12. számában jelent meg. Hornos Dániel: Japán elsüllyed – Egy népszerű történet új csomagolásban: Nihon chinbotsu – Kibō no hito in Mondo Magazin 2021/12, p. 32-33.