Anime,  Cikkek, publikációk,  Mondo-cikkek

Egy titokzatos hangzásvilág nyomában – Mashiro no oto

Mindig felüdülésként hat, amikor a klisékkel átitatott, mainstream animesorozatok között felcsillan egy olyan történet, mely az autentikus, hagyományos japán kultúra valamelyik szeletét igyekszik szórakoztató módon bemutatni. A 2021-es tavaszi szezonban debütáló Mashiro no oto is ezt teszi: egy külföldön talán még kevésbé ismert japán hangszer, a tsugaru-jamisen köré épít fel egy iskolai történetet, időnként humoros elemekkel tarkítva, a felnőtté válás témáját is megragadva.

Keresd a saját, egyedi hangodat!

„Amíg meg nem találod a saját hangodat, halálom után ne játssz tovább a shamisenen” – ezeket a súlyos szavakat hagyta hátra a híres shamisenelőadó, Sawamura Matsugorō unokájának, a 16 éves, kissé szűkszavú és visszahúzódó Setsunak, mielőtt maga mögött hagyta a földi világot. A fiút kisgyermek kora óta nagyapja nevelte, ő tanította a tsugaru-jamisen nevű pengetős hangszeren játszani. Nagyapja halálát követően azonban a tehetséges srác elbizonytalanodik, és nem találja helyét a világban. Úgy dönt, maga mögött hagyja szülőföldjét, Aomori megyét, és Tokióban próbál szerencsét. Természetesen vele van a shamisenje, s célul tűzi ki, hogy megtalálja a csakis őrá jellemző, egyedi hangzásvilágot, és tovább vigye nagyapja örökségét.

Egy rövid kitérőt követően anyjának, az extravagáns üzletasszony Umekónak köszönhetően Setsu az Umezono Gakuen nevű iskola diákja lesz, ahol megismerkedik néhány diákkal, akikkel tsugaru-jamisen szakkört alapítanak. Miközben Setsu támogatásával a diákok bevezetést nyernek a shamisen világába, a fiú maga is tágítani kezdi látókörét, és tapasztalatokat szerez. Közben pedig feltűnnek a színen olyan rivális előadóművészek is, akik felismerik Setsu bimbózó tehetségét, és készen állnak arra, hogy összemérjék vele tudásukat.

Teniszmanga után zenés manga

A Mashiro no oto története Ragawa Marimo tollából származik. Ragawa termékeny szerző, 1990 óta aktív mangarajzoló, korábban shōjomangákat, de egy 32 kötetes sportmangát is rajzolt már (ez utóbbi a Shanimuni GO, mely a teniszt állította a sztori középpontjába). A Mashiro no oto 2010 januárjában debütált a Gekkan Shōnen Magazin lapjain, először egy one-shot történetként, majd ugyanazon év májusától már folytatásos sorozatként. Ez a tény megmagyarázza az anime első részének különös felütését, ahol is rögtön az események közepébe csapunk: hirtelen megismerkedünk több mellékszereplővel, kissé kapkodva következnek egymás után a történések, majd az epizód viszonylag kereken le is zárul – úgy érezzük magunkat, mintha csak egy sorozat pilot epizódját néznénk. Mindez tehát azért van, mert az első, one-shot sztorinak szánt mangafejezetet is felhasználták az animefeldolgozásnál.

De honnan jöhetett Ragawának az ötlet, hogy a lánymangák és a teniszmanga után egy inkább fiús mangákat megjelenítő újságban egy hagyományos japán hangszer témája köré épülő mangát jelentessen meg? Nos, Ragawa Marimo maga is Aomori megyéből, Hachinohe városból származik. Habár Hachinohe nem tartozik a Tsugaru-régióhoz (Tsugaruról lásd keretes írásunkat), mégis fontos lehetett a művésznő számára az, hogy a tágabb értelemben vett szülőföldjének egyik büszkeségét, a tsugaru-jamisent felhasználja művében.

A Mashiro no oto manga 2012-ben elnyerte a Kōdansha kiadó manga nagydíját is a shōnen kategóriában, és miközben összesen 27 kötet jelent meg már belőle, továbbra is fut. Egy hangszerről szóló történetnél nagyon fontos a hangzásvilág, emiatt néhányszor megjelentek CD-vel csomagolt mangakötetek is, de az igazi, mozgó-hangzó feldolgozás, az animeváltozat 11 évet váratott magára.

Megelevenedő shamisendallamok

Az anime 2021 áprilisában debütált az MBS/TBS tévécsatorna hálózatán, az Animeism elnevezésű műsorsávban. Az animációért a Shin-Ei Animation felelt, akiknek dicséret illeti a munkáját, hiszen meg lehetünk elégedve a vizuális élménnyel, a rajzolással – talán azt is kijelenthetjük, hogy az eredeti mangánál is szebbre sikeredett az anime grafikája. Igen ám, de felmerül a kérdés, mi a helyzet az auditív résszel, hogyan sikerült megoldani a shamisenen játszott zeneszámok adaptációját. Az alkotók igyekeztek megfelelő szakmai segítséget igénybe venni ehhez: felkérték a nemcsak Japánban, de külföldön is ismert, több mint húsz éve aktív shamisen-duót, a Yoshida-fivéreket (Yoshida Kyōdai / Yoshida Brothers) a szakmai felügyeletre, s az ő vezényletükkel, támogatásukkal valódi shamisenművészek játszották el az animében felcsendülő zeneszámokat. Minden epizód igazi zenei élményt jelent a nézőknek, hisz egymás után csendülnek fel a klasszikus japán hangszeren játszott szólamok. De nemcsak itt találkozhatunk a tsugaru-jamisennel: a főcímdalt és a végefőcímet is megfűszerezték a shamisennel, így például a Katō Miliyah által előadott végefőcímben maguk a Yoshida-testvérek játszák a kíséretet.

Ejtsünk szót még egy hangzással kapcsolatos témáról, mégpedig a szinkronszínészek munkájáról. A főhős és családja, valamint a többi, Aomoriból származó mellékszereplő által beszélt Tsugaru-nyelvjárás ugyanis Japán egyik legjellegzetesebb dialektusa, melyet a régión kívüli japánok sem nagyon értenek. Ennek elsajátítása bizonyosan nagy munkát igényelt a színészek részéről, s ebben dialektusoktató is segítségükre volt. Még a japánul nem tudók, a műsort felirattal nézők számára is kitűnik a Tsugaru-dialektus különleges hangzása, és ez is mindenképp egyedivé teszi a sorozatot.

Az animefeldolgozás viszonylag hűen követi a manga cselekményeit, bár az évad közepétől kezdve gyakrabban kimaradnak mangafejezetek. Ugyan jelen sorok írásának pillanatában még nem ért véget az anime sugárzása, nagyjából úgy becsülhetjük, hogy hét-nyolc mangakötet tartalmát sikerül majd belesűríteni a készítőknek az évadba. Bőven marad még tehát alapanyag a későbbi animefeldolgozásokhoz, s a Mashiro no otóval kapcsolatos pozitív visszajelzések miatt nagy esély van arra, hogy bizakodva várhatjuk majd a következő évado(ka)t is.

ADATLAP
Mashiro no oto
anime
Év: 2021
Hossza: 12 × kb. 25 perc
Stúdió: Shin-Ei Animation

A tsugaru-jamisen és hazája

Az a három húros, pengetős hangszer, amelyre manapság tradicionális japán hangszerként tekintünk, és shamisennek nevezünk, valójában Kínából érkezett Okinawa szigetére valamikor a XVI. század környékén, majd onnan terjedt el Japán főszigetein is. Az, hogy az Észak-Japánban található Tsugaru-térségbe mikor jutott el, és hogy alakult ki a ma tsugaru-jamisennek nevezett változata, nem ismeretes, ám az biztos, hogy napjainkban a shamisen egyik legfontosabb és legismertebb típusának tekinthető. Nagyobb méretű teste, valamint vastagabb nyaka és húrjai különböztetik meg a többi shamisentől. Továbbá a tsugaru-jamisenen játszott dalok repertoárja is különleges, hiszen vannak olyan zeneszámok, amelyeket kifejezetten csak ezen a fajta shamisenen szokás eljátszani – ezek közül több el is hangzik az animében. (Ilyen például a talán leghíresebbnek számító Tsugaru jongara bushi.)

De nem csak a shamisenről híres a Tsugarunak nevezett térség, mely Aomori megyének a nyugati felében terül el. A vidék, melynek szimbóluma az ég felé magasodó vulkán, a kecses Iwaki hegy, Japán legnagyobb almatermesztő vidéke, és emellett télen az ország egyik leginkább behavazott régiója is. Innen származik többek között a híres író, Dazai Osamu is (ld. Mondo 2021/02), és az itt beszélt nyelvjárás Japán egyik, még az anyanyelvűek számára is legnehezebben érthető dialektusa. Sokaknak pedig a Nebuta-fesztivál jut eszébe Tsugaruról: ezen a nyári fesztiválon hatalmas, figuratív papírlampionokkal vonulnak végig a városok utcáin. Az almafák, az Iwaki hegy és a Nebuta a Mashiro no otóban is megjelenik, emellett a Tsugaru-nyelvjárást is megfigyelhetjük Setsu és családja beszédstílusában.

A cikk eredetileg a Mondo Magazin 2021/06. számában jelent meg. Hornos Dániel: Egy titokzatos hangzásvilág nyomában – Mashiro no oto in Mondo Magazin 2021/06, p. 8-9.

A weboldalon sütiket (cookie-kat) használunk, melyek segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. A honlap további használatához, kérem, engedélyezze a sütik használatát. További információ

Weboldalunkon „cookie”-kat (továbbiakban „süti”) alkalmazunk. Ezek olyan fájlok, melyek információt tárolnak webes böngészőjében. Ehhez az Ön hozzájárulása szükséges. A „sütiket” az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény, valamint az Európai Unió előírásainak megfelelően használjuk. Azon weblapoknak, melyek az Európai Unió országain belül működnek, a „sütik” használatához, és ezeknek a felhasználó számítógépén vagy egyéb eszközén történő tárolásához a felhasználók hozzájárulását kell kérniük.

Bezárás