Az értelmetlen iskolai szabályok világa – Haszontalan szabályok és az azokat övező botrányok a japán közoktatásban
Japánban a legkülönfélébb szabályokkal találkozhatunk az élet számos területén, melyeket a japán társadalom tagjai általában be is tartanak. Nem csoda, hogy a japán általános és középiskolákban is megannyi szabály határozza meg a diákok és tanárok életét. Vannak azonban olyan érthetetlen és haszontalan előírások is, amelyeket senki nem mer megváltoztatni, mondván, ez a hagyomány. Ebben a cikkben néhány, gyakran közfelháborodást is kiváltó, vagy akár az emberi méltóságot is sértő iskolai szabályt mutatunk be.
Tilos festett hajjal iskolába járni, ezért fesd be a hajad feketére!
A japán közoktatásban már a gyerekek öltözködését is szigorúan szabályozzák, gondoljunk csak az egyenruhára. Az is meg van szabva, hogy a diákok nem festhetik be a hajukat, nem festhetik ki a körmüket, nem viselhetnek sminket. Japánban a legtöbb embernek fekete a természetes hajszíne, de vannak olyanok is, akik barnás árnyalatú hajszínnel születnek, s egyre több a külföldi származású diák is. Az ember azt gondolná, az iskolai szabályok toleránsak velük szemben, ám a valóságban gyakran nem ez a helyzet. 2017-ben országszerte nagy visszhangot kapott egy oszakai eset, amikor is egy középiskolás lányt természetes barna haja miatt megaláztak tanárai. Paradox módon arra hivatkozva, hogy tilos festett hajjal iskolába járni, arra kényszerítették, fesse vissza haját feketére. A lány hiába állította, hogy nem fekete az eredeti hajszíne, az iskola hajthatatlan volt; egy tanára azzal állt elő, biztos azért jár festett hajjal az iskolába, mert elvált édesanyja egyedül neveli őt, s ő van rossz hatással a diáklányra. A lány végül a lelki bántalmazás okán pert indított az iskola ellen. A hír napvilágra kerülésekor derült ki, hogy az iskolák többségében „hajszín-igazolást” kérnek a diákoktól (pl. gyerekkori fénykép). Olyan esetről is beszámoltak, amikor a természetes szőke külföldi tanulót kötelezték arra, hogy feketére festesse a haját. Az indok mindig paradox módon az volt, hogy tilos festett hajjal iskolába járni.
Tiltott császári frizura
A hajfestés tilalmán felül a hordható hajviseletet is előírhatják az iskolák. Így a lányok esetében gyakran csak egy vagy két copfba kötve viselhető hosszú haj; a fiúknak pedig csak rövid hajuk lehet, esetükben az oldalt felnyírt hajviselet (Japánban gyártott angol kifejezéssel „two block”) is tilos. Amikor rákérdeztek ezen tilalom okára, egy iskola úgy nyilatkozott: a felnyírt hajú diákok külsejük miatt bűncselekményekbe keveredhetnek vagy balesetek érhetik őket. Csakhogy itt is van ellentmondás: őfelsége a császár is ugyanilyen frizurát visel…
Több diáklány rámutatott a sminkviselés tiltásában rejlő ellentmondásra is. A középiskolában szigorúan tiltják a smink viselését, ám később a munkahelyeken szabályban kötelezik a nőket a sminkelésre. Sokan feltették a kérdést: hogyan várják el ezt a hirtelen váltást a nőktől?
Csak a fehér alsónemű a jó alsónemű
Tavaly ismét megjelent a hírekben egy már korábban is botrányt kiváltó iskolai szabály, miszerint bizonyos iskolákban meghatározták, hogy a diákok csak fehér alsóneműt viselhetnek. (Friss hír, hogy reflektálva a járványhelyzetre, sok helyen szabályba foglalták azt is, hogy a diákok maszkja is csak fehér lehet.) De nemcsak meghatározták, ellenőrzik is: lányok esetében például felhajtatják a szoknyájukat, vagy a vállukon ellenőrzik a melltartójuk pántjának színét. Jogászok rámutattak: az effajta, úgynevezett „fekete iskolai szabályoknak” (black kōsoku) amellett, hogy azok sértik az emberi méltósághoz való jogot, pedagógiai céljuk sem világos. Felmerül a kérdés: miért engedik az alsóneműk ilyesfajta ellenőrzését – egy olyan műveletet, amit a társadalom más esetben szexuális zaklatásnak venne?
Egész úton hazafelé
Sok iskola megszabja az iskolába járás és a hazamenés módját is. Így például kikötik, hogy milyen távolságból szabad biciklivel járni az iskolába. Jelen sorok szerzőjének egy ismerőse elmondta: amikor ő középiskolás volt, egy háztömbnyire volt a határ, ahonnan még kerékpárral járhattak iskolába a diákok. A szomszéd gyerek így pillanatok alatt az iskolába ért, neki viszont majdnem egy órán át kellett gyalogolnia. Azt is szabályozzák az iskolák, a diákok hová mehetnek, mit csinálhatnak iskolából hazafelé menet. Például a középiskolában a szerelmespároknak tilos kettesben hazamenniük, illetve sok iskola azt is megtiltja a diákoknak, hogy hazafelé menet például boltba vagy étkezdébe menjenek. A cikk szerzője például meglepődött, amikor a szomszédjában lévő kifőzde vezetője azt javasolta az egyik törzsvendég kisfiának, aki épp betért az üzletbe, hogy rejtse el a hátizsákját a pult mögé, nehogy meglássa azt valaki. Kiderült, az iskola megtiltotta a diákjainak, hogy bárhová is betérjenek, mielőtt hazaérnek, s ha egy árulkodó kedvében lévő környékbeli bejelenti az intézménynek, hogy a kissrác hazafelé beült ebédelni egy vendéglátóipari egységbe, könnyen megütheti a bokáját.
Hogyan kapjunk hőgutát?
2018 nyarán az értelmetlen iskolai szabályok egy diák életébe is kerültek. A japán nyár elviselhetetlenül forró és párás, ilyenkor a munkahelyeken, irodákban, vonatokon maximális fokozaton üzemel a hűtés. Nem így az iskolákban, ahol az intézmények felében nincs légkondicionáló felszerelve a tantermekbe – derült ki egy felmérésből. Azt gondolná az ember, a majdnem 40 fokos, párás nyári hónapokban legalább más módokon lehetőségük van a gyerekeknek a hőség elleni védekezésre, ám a valóságban ezt gyakran az iskolai szabályok tiltják. Van, ahol tilos a gyerekeknek kulacsot vinni az iskolába; ahol szabad, ott csak víz vagy tea lehet benne (nem vihetnek például olyan sportitalt, ami a sóveszteséget is pótolná), s tiltják, hogy óra közben, iskolába menet vagy hazaúton (!) igyanak belőle. Más példa: valahol lehet inni a kulacsból, de egyszerre csak három kortyot. Egyes iskolákban ezenkívül a naptej használatát is tiltják.
Sok helyen nem volt külön szabály arra, hogy hőségben tilos lenne kinti sporttevékenységeket végezni, így hát az iskolák a szokásos módon megtartották azokat, és ragaszkodtak ahhoz az előíráshoz is, amely szerint tilos órán inni, hiába panaszkodott több gyerek rosszullétre és hányingerre. Egy aichi megyei általános iskolában is ez történt: a tűző nap alatt sétáltak az első osztályosok, akik közül az egyik gyerek hőgutát kapott, és később életét vesztette. Ez az eset indította el a közbeszédben az értelmetlen iskolai szabályokról szóló diskurzust: biztos, hogy jó szívvel elengedhetik a szülők gyerekeiket az iskolába? Jelen cikk szerzőjének egy másik japán ismerőse elmondta: előre tart attól, amikor óvodás gyerekei iskolások lesznek, mert túlságosan „katonásnak” tartja a japán oktatási rendszert.
Mozgalom az irracionális szabályok eltörléséért
A fent bemutatott példák is jól mutatják: az értelmetlen iskolai szabályok nemcsak fölösleges nyűgöt jelentenek a japán diákok számára, de sokszor lelki és akár testi sérüléseket okozhatnak. Ez ellen lépett fel több szülői és diákszervezet is, akik egyrészt a média segítségét kérték, másrészt pedig közvetlenül megkeresték az iskolákat, és aláírásgyűjtésbe is kezdtek a pedagógiai haszonnal nem bíró előírások megszüntetéséért. Bár az iskolák részéről érthető, hogy igyekeznek szabályokkal felügyelni a rájuk bízott gyerekek fejlődését és biztonságát, a japán társadalom más területein is megfigyelhető görcsös ragaszkodás a precedensekhez és a hagyományosnak ítélt dolgokhoz, az adott helyzethez való gyors alkalmazkodás képességének hiánya egy fölöslegesen túlszabályozott rendszert, esetenként bántalmazásokat is szül – fogalmaztak. Mindazonáltal a japán társadalom egységességre törekvése, a „kiálló szöget be kell verni” elv megnehezíti a fekete iskolai szabályok elleni gyors és hatékony fellépést, így valószínű, hogy hosszadalmas harcnak nézünk elébe.
A cikk eredetileg a Mondo Magazin 2021/02. számában jelent meg. Hornos Dániel: Az értelmetlen iskolai szabályok világa – Haszontalan szabályok és az azokat övező botrányok a japán közoktatásban in Mondo Magazin 2021/02, p. 38-39.
