Hivatal élet és halál peremén – Shiyakusho dorama

Létezik egy különleges hivatal a mennyország és a pokol között félúton, ahol minden elhunyt megfordul, hogy kérvényt adjon be a túlvilágra kerüléséhez – ez a hivatal a színhelye a Shiyakusho című mangának, illetve az abból készült doramának. A Shiyakusho kissé bizarr módon, néhol a fekete humor eszközeit is felhasználva, az ázsiai és a nyugati vallások túlvilágképét sajátos módon vegyítve, mindeközben komoly témákat is feldolgozva közelíti meg a halál és a túlvilág kérdését.

Haláli ügyintézés

Shiyakusho. Ha így, latin betűvel írom ezt a szót – vagy ha hiraganával/katakanával, azaz szótagírással –, egyszerűen városi hivatalt jelent. Olyasmi, mint egy okmányiroda, ahol a lakosok a különféle hivatali ügyeiket intézik. Ám sorozatunk egy másfajta hivatalban játszódik: a szóban szereplő shi szótagot ugyanis nem a város (市), hanem a halál kandzsijával (死) írják. Ez az a hely, ahová az emberek halálukat követően először kerülnek. A váróteremben találkozhatunk vidáman csacsogó idős hölgyekkel vagy olyanokkal, akikről első pillantásra nem tudnánk megmondani, hogy halottak; de láthatunk itt balesetük okán lógó végtagú embereket, vértócsában üldögélő, elvérzett személyeket, és apró csecsemőt is. A halálhivatalban, akárcsak egy „hagyományos”, városi okmányirodában, különböző részlegekre bontva folyik az ügyintézés. Az ügyfelek saját halálokuknak megfelelően járulnak az érintett részleghez: van itt például öngyilkossági részleg, baleseti halál részleg, betegség általi halál részleg, halvaszületési részleg, és nem utolsó sorban a rejtélyes halálbüntetési részleg. Az egyes részlegeknél az ügyfelek kitöltik a „túlvilágra kerülési kérvényt” (jōbutsu 成仏, azaz szó szerint „Buddhává válás”), melyben részletezik elhalálozásuk módját, majd pedig a kérvény elbírálását követően döntés születik, hogy a mennyországba, avagy a pokolra kerülnek-e.

A hivatalba érkezőket sorozatunk főszereplője, Shimura-san fogadja. A mindig mosolygó, rejtélyes és szinte túlzottan, gyanúsan nyájas férfi a halálhivatal alkalmazottja; ő felel azért, hogy az ügyfelek gond nélkül megtalálják az illetékes részleget. Minden elhunytnak szívesen segít abban, hogy eligazodjanak az élet és halál közötti bonyodalmas ügyintézés útvesztőiben. Shimura-san kollégái, Hayashi, Nishikawa és Ishima segítségével – akikben egyebek mellett az a közös, hogy nevükben szerepel a halált is jelentő shi szótag – elbírálja a kérelmeket, majd az elhunytakat a túlvilág kapujához kíséri. De mégis hogyan lehet, hogy míg mások a mennyországba vagy a pokolra kerülnek, Shimura-sannak és kollégáinak a halálhivatalban kell dolgozniuk? Mégis kik a hivatal ezen rejtélyes alkalmazottai? Miközben megismerjük az elhunytak élettörténeteit, fájdalmait, nehézségeit, szép lassan fény derül a hivatal alkalmazottainak titkaira is.

Az ügyfél az isten… akarom mondani, Buddha!

A dorama eredetijéül szolgáló manga azonos címmel indult 2013 októberében a Gekkan Comic @ BUNCH (Monthly Comic @ BUNCH) magazinban, és jelenleg is fut; ez ideig összesen 14 kötete jelent meg Japánban. Ugyan a rajzok meglehetősen leegyszerűsítettek, vázlatosak, az érdekes történetek miatt hamar népszerűvé vált Japánban; a közösségi médiában több híresség (többek között Kyarī Pamyu Pamyu) is dicsérte, így még szélesebb közönség körében vált ismertté.

2019 nyarán érkezett a bejelentés, miszerint a Shiyakushóból doramaváltozatot forgatnak. A rejtélyes hivatalnok, Shimura-san szerepére a TOKIO együttesből ismert Matsuoka Masahirót kérték fel, aki már ismerős lehet a dorama-rovat rendszeres olvasói számára, hiszen a Mondo 2019/08. számában bemutatott Kaseifu no Mitazono című sorozatban is egy furcsa karaktert, a nőnek öltözött házvezetőnőt játszotta. A Shiyakusho élőszereplős változatát a Mondóban eddig bemutatott sorozatoktól eltérően nem főműsoridőben, és nem is a legnagyobb tévécsatornák egyikén sugározták; a szerda éjszakai műsorsávban a TV Tokyo és annak hálózatához tartozó adók tűzték műsorukra.

A dorama története a fenti rövid leírás alapján meglehetősen furcsának, talán még morbidnak is tűnhet. Bizonyos szempontból valóban az; amikor meglátjuk a halálhivatalban botladozó, véres, sérült elhunytakat, megrökönyödhetünk. A fekete humor, a különféle nyelvi poénok is fokozzák ezt az érzésünket. Ilyen nyelvi humor mutatkozik meg Shimura állandó szófordulatában is. Japánban, a szolgáltatóiparban az a mondás járja, hogy „az ügyfél az isten”, vagyis a lehető legudvariasabban kell bánni a vevőkkel, ügyfelekkel. Shimura azonban azt ismételgeti: „az ügyfél Buddha” – hiszen Japánban a halál, a temetkezés a buddhizmushoz kötődik, s az elhunytakat (vagy a rendőrszlengben magukat a holttesteket is) szokás hotokénak, azaz Buddhának nevezni. Szintén a japán nyelvvel játszik az alkotó, amikor a hivatalnokok nevében a halál értelemmel is bíró shi szótagot szándékosan szótagírással, katakanával írja.

Nehéz sorsok

A valamennyire morbid, valamennyire humoros felszín alatt a Shiyakushóban mély emberi drámák, megrázó történetek húzódnak meg. Megismerkedhetünk például egy iskolás fiúval, aki az őt érő iskolai bántalmazások miatt inkább a halált választotta; nyomon követhetjük egy halva született kisbaba szüleinek küzdelmét; majd egy gyilkosságban elhunyt férfi történetét nézhetjük meg. Talán a doramában feldolgozott sztorik közül a legmegrázóbb a nyolcadik részben bemutatott történet: egy családon belüli erőszak áldozata, egy óvodás kislány érkezik a hivatalba, aki a vele történtek ellenére sem képes hibáztatni édesanyját. Hasonlóképp megható az az epizód, mely egy halálos beteg humorista fiatalember és kollégája, egyben jó barátja történetét meséli el. Mindezeken, tehát a shiyakushóba érkező ügyfelek személyes történetein kívül fény derül Shimuráék, a hivatali dolgozók életére és sorsára is: mi történt életükben, miért dolgoznak élet és halál mezsgyéjén?

Érdemes megfigyelnünk azt is, a sorozatban megjelenő túlvilágkép mennyiben tükrözi Japán különféle vallásainak, hiedelmeinek túlvilágképét (a témáról részletesebben lásd cikkünket a 44-45. oldalon). A Shiyakusho világa egy sajátos keverék: mennyről (tengoku) és pokolról (jigoku) van szó a sorozatban, holott ezek a fogalmak távol állnak az eredeti, sintó és buddhista dogmáktól. Az egyik történetben arról is szó esik, hogy az ügyfél mivé szeretne újjászületni; így dogmatikai szempontból a mű teljes katyvasznak tűnhet… Az a mozzanat azonban, hogy a haláluk után az egyéneket valamiféle bírálat alá állítják, hogy azáltal dőljön el, mi lesz a későbbi sorsa, a buddhizmusban is megjelenik. Szintén erős buddhista hatást figyelhetünk meg a halálhivatal azon szabályánál, mely kimondja, hogy az ügyfeleknek 49 napjuk van az ügyintézésre: ha a határidőig nem zárul le az ügyük, lelkük örökké e világ és a túlvilág között fog bolyongani. Ez a buddhista temetési szertartásokra vezethető vissza: úgy tartják, az elhunyt lelke hétszer hét napig még a két világ között bolyong, és hétnaponta azért szükséges különféle vallási szertartásokat elvégezni, hogy a 49. napon a lélek rendben a túlvilágra kerüljön.

A dorama negatív pontja, hogy míg a mangánál lehetőség van az események alaposabb kifejtésére, itt a 10 epizód erőteljesen behatárolja a kereteket. Így például a bemutatott esetek száma is korlátozott; és az a fontos momentum, hogy a halálhivatalban dolgozó alkalmazottak hogyan kerültek a hivatalba, a doramában meglehetősen hamar kiderül. Ennek ellenére egy igazán szórakoztató, elgondolkodtató és gyakran megható sorozattal van dolgunk: jó szívvel tudom ajánlani mind az élőszereplős, mind pedig a képregényváltozatot!

ADATLAP

Shiyakusho (japán dorama, 2019)
Főszerepben: Matsuoka Masahiro
Gyártó csatorna: TV Tokyo
Hossz: 10 × kb. 35 perc

ADATLAP

Shiyakusho (japán manga, 2013– )
Írta és rajzolta: Azumi Kishi
Elérhető: japánul
Hossza: eddig 14 kötet

A cikk eredetileg a Mondo Magazin 2020/02. számában jelent meg. Hornos Dániel: Hivatal élet és halál peremén – Shiyakusho dorama in Mondo Magazin 2020/02, p. 36-37.