Hatalmi harc a Távol-Keleten – A Silla királyság ékköve

Amíg őseink az Ural környékén vándoroltak nomád életmódot élve, a Koreai-félsziget egyik királyságában, Sillában már komoly harcok folytak a központi hatalomért. Politika, intrika, taktika és romantika – ez A Silla királyság ékköve, a Magyarországon egyre népszerűbbé váló K-drámák egyike.

A Silla királyság ékköve (eredeti címén Seondeok yeowang, azaz Szondok királynő) című történelmi sorozatot a dél-koreai MBC csatorna mutatta be 2009-ben. A sorozat hamar nagy népszerűségre tett szert, így a tervezett 50 epizódot megtoldották plusz 12 résszel.

A cselekmény a 8. században játszódik az egyik koreai királyságban, Sillában. A történet az idős Dzsinhüng király halálával kezdődik. Pecsétőrzője, Misil egyre nagyobb befolyásra próbál szert tenni, azonban ő nem a királyi család tagja, ezért valódi hatalmat csak akkor szerezhet, ha királynévá válik. Meghamisítja az öreg király végrendeletét, és annak unokája helyett a másodszülött herceget juttatja trónra, cserébe az új király feleségül veszi őt. Azonban férje, Dzsindzsi egyre inkább függetlenedni kíván tőle, így Misil újabb tervet sző. A királytól született gyermekét, Bidamot elhagyja, és felfedi Dzsinhüng eredeti végrendeletét, így az eredeti örökös, Dzsinpjong lesz az uralkodó. Ez viszont Misilnek nem elég: a hatalmat csak úgy ragadhatja magához, ha az új király elveszi feleségül, de annak felesége éppen áldott állapotban van. Misil elrendeli a királyné megölését, de terve meghiúsul: a királyné megmenekül, és ikreket szül. Misil számára itt a kedvező alkalom a trónfosztásra, ugyanis egy ősi jóslat szerint, ha a királynak ikrei születnek, a vérvonal megszakad. Dzsinpjong király az egyik csecsemőt szolgálójára, Szohvára bízza, aki viszontagságok árán ugyan, de elmenekül. Sillát elhagyva a kínai Taklamakán sivatagban neveli fel a kis hercegnőt, Tokmánt, aki mit sem tud valódi származásáról. Az idillt Misil embere, Csilsuk zavarja meg, aki a két nő életére tör. Végül Tokmán visszatér Sillába, hogy megtudja, ki az apja. Fiúnak öltözve beáll a királyi seregbe, majd testvére, Csonmjong oldalán megkezdi a harcot riválisuk, Misil ellen. Látható tehát, hogy igencsak fordulatos cselekménnyel van dolgunk (és a történet javáról nem is ejtettem szót, hiszen az hatalmas spoiler lenne). Felmerülhet viszont bennünk a kérdés: hiteles-e a sorozat történelmileg?

Egy kis töri

A történet valós alapokon nyugszik, azonban a cselekmény sok részlete csupán fikció.

Dzsinhüng király (533-576) Silla legnagyobb uralkodóinak egyike volt. Megnövelte az országa területét, és létrehozta a Hvarangot, egy elit alakulatot, amelybe fiatal arisztokrata férfiak kerülhettek be (ez elősegítette a főnemesség és a király közti jó kapcsolat fenntartását). Kezdetben a hvarangok művészetekkel foglalkoztak, később a katonáskodás került előtérbe, így lovagolni és vívni tanultak. Híres hvarang volt a sorozatban is megjelenő Jusin és Alcson, de az Árnybíróból ismert Vonszul is. Dzsinhüngöt, a valóságban is Dzsindzsi követte a trónon, aki csupán három évig uralkodott. Utána Dzsinpjong került Silla élére, akinek azonban nem volt fiúörököse, csak három lánya: Tokmán, Csonmjong és Szonhva. Tokmán már gyerekkorában kitűnt társai közül intelligenciájával: a legenda szerint, amikor hétéves volt, apja a kínai császártól virágmagvakat és a virágot ábrázoló festményt kapott ajándékba. A hercegnő megjegyezte, hogy bár szép a virág, kár, hogy nem illatos. Amikor megkérdezték, hogy ezt honnan tudja, azt válaszolta, hogy ha illatos lenne a virág, a festményen méhek és pillangók repkednének felette.

Sillában a konfucionista családmodell mellett – amely a nőknek alárendelt szerepet szánt – az ősi matriarchátus is érvényben volt, így a nők ebben a korban viszonylag magas pozíciókat is elérhettek. A trónra viszont még soha nem választottak nőt, ezért szokatlan lépés volt, hogy Dzsinpjong Tokmánt nevezte meg örököséül. Tokmán Szondok királynő néven uralkodott 632 és 647 között. Támogatta az irodalmat, a művészeteket, így a sillai kultúra virágkorát élte uralkodása alatt. Segítette a buddhizmus terjedését, és sikerült összetartania az országot. Érdeklődött az asztronómia iránt is: ő építtette meg a fővárosban a Csomszongdét, a Távol-Kelet legrégebbi obszervatóriumát. Érdemes megemlíteni, hogy a valóságban Bidam (a sorozatban Misil elhagyott fia) egy Szondok-ellenes felkelés vezetője volt. Misil pedig a 6. században élt, hatalmát a királyokkal és a főkapitányokkal való kapcsolatai révén szerezte (királyok ágyasa, főurak szeretője volt). Ám a valóságban Szondok trónra lépésekor Misil már legalább három éve halott volt.

A sorozat tehát nem teljesen hű a történelmi tényekhez (ne is próbáljuk egyeztetni pl. a szereplők korát), de ez egyáltalán nem befolyásolja az élvezhetőségét.

Miért érdemes?

A Silla királyság ékköve történelmi sorozat, így a történelem, illetve az orientalisztika kedvelőinek mindenképp kellemes kikapcsolódást nyújt. Megismerhetjük a királyi udvar és az adott korszak embereinek életét, gyönyörködhetünk a szereplők ruháiban. Megfigyelhetjük Silla államberendezkedését, a vezetők (a hercegnő, Misil, a kormány) lépéseit. (Érdemes például megfigyelni, hogy amíg hazánkban csak az 1222-es Aranybullában foglalták törvénybe az erre vonatkozó szabadságjogot, Sillában már a 600-as években arra hivatkoztak az urak, hogy a király írásos engedélye nélkül nem foghatják el őket.) A sorozatban megjelenik Korea egyesítésének gondolata is, ami fájó módon napjainkban is aktuális téma. Azonban nemcsak a történelemfanatikusoknak tetszhet a sorozat: az akciódús harcok, az érzelmes vagy humoros jelenetek gondoskodnak arról, hogy mindenki megtalálja azt, amire vágyik. A karakterek sokszínűek: cselekedeteik, döntéseik emberiek, így magától értetődőnek vesszük, hogy ők is hibáznak. Természetesen a komikus karakterek sem hiányozhatnak a repertoárból: Tokmán segítői, Dzsukbang és Godó mindig gondoskodnak a jó hangulatról. A legfontosabb kulcsfigura azonban mindenképp Misil: ő az, aki a konspiráció hátterében áll. Taktikus, talpraesett politikus, aki mindent megtesz a hatalom megszerzéséért és ellenfelei legyőzéséért, és amikor szükséges, kegyetlen módszerekhez is folyamodik. Mégse könyvelhetjük el teljesen gonosz szereplőként, hiszen neki is fontos Silla, csak éppen más elképzelései vannak a politikáról, mint Tokmánnak. A nagyszerűen összeválogatott színészgárdából is kimagaslik a Misilt alakító Ko Hjondzsong, aki több díjat is megnyert A Silla királyság ékkövében nyújtott alakításáért.

A magyar változat

A sorozatot Magyarországon az m1 vetítette, bár a korhatár-besorolás miatt az epizódokat megvágták (megkeresésemre azt válaszolták, megfontolják, hogy egy ismételt sugárzás alkalmával, későbbi időpontban a vágatlan változatot adják le). A szinkront és a fordítást ugyan sokan bírálják a hazai fórumokon, mégis úgy gondolom, hogy a stáb megfelelő munkát végzett, és egy jó szinkronnal van dolgunk. Sok neves színészt találhatunk a különböző szerepekben, külön érdemes kiemelni Takátsy Pétert, aki Misil fiának, Hadzsongnak a magyar hangja, és a színész zseniális arcjátékát kiegészítve még komikusabbá teszi a karaktert.

Összességében tehát A Silla királyság ékköve mindenki számára élvezetes lehet, aki egy kicsit is nyitott más kultúrák felé, és aki szereti az izgalmas, szövevényes történeteket.

A palota ékköve 2?

A címet olvasva sok mindenkinek eszébe juthat A palota ékköve, amit már többször sugárzott a köztévé. Nos, a Sillának, azt leszámítva, hogy dél-koreai és hogy történelmi, semmi köze A palota ékkövéhez – csupán a magyar cím utal az előző sorozatra. Míg A palota ékkövében inkább a királyi udvar hátterében dolgozó személyzet (udvarhölgyek, ápolók, orvosok) életét követhettük nyomon, itt a hangsúly magán a királyi családon és környezetén van. A főszereplők közt azért érdemes párhuzamot vonnunk, hiszen Misil és Csve udvarhölgy épp annyira ravasz, mint amennyire okos és talpraesett Dzsanggüm és Tokmán.

A Silla királyság ékköve
(dél-koreai történelmi sorozat, 2009)
Eredeti cím: Seondeok yeowang
Rendezte: Park Hong Kyun & Kim Geun Hong
Hossza: 62 × 60 perc
Gyártó csatorna: MBC
Jelenleg sugározza: m2 (régebben: m1)

A cikk eredetileg a Mondo Magazin 2011/06. számában jelent meg. Hornos Dániel: Hatalmi harc a Távol-Keleten – A Silla királyság ékköve, in: Mondo Magazin, 2011/06, p. 6-7.