Manga,  Mondo-cikkek

Green Green, avagy animés tesztoszteron-túltengés

Újabban szokás azzal vádolni az ecchi animéket, hogy ugyanazon klisére épülnek, már az első részben lelövik a poént, vontatottak, unalmasak, repetatívak. Nos, valljuk be, ez mostanában sokszor igaz. A Green Green viszont iskolapéldája annak, hogy igenis lehet(ett?) jó ecchit is készíteni.

Örökké tartó szerelem?

Helyszínünk a Kanenone Gakuen, egy a társadalomtól elzárt, hegyvidéki középiskola, melyet csak fiúk számára tartanak fenn. A srácok érthető módon vágynak a női társaságra, így természetesen nagy izgalom kerekedik, amikor kiderül, hogy az iskola a jövő évtől koedukált lesz, és ezért – próbaképp – egy hónapra egy lányiskola osztálya költözik a Kanenonéba. A lányok fogadásának megszervezésével főhősünket, Yūsukét bízzák meg, aki viszont nincs ettől túlságosan elragadtatva. Amíg a munka oroszlánrésze Yūsukére hárul, a fiúk különböző alakú mellekről, a buszon utazó lányok pedig elegáns bishikről álmodoznak. Érkezésükkor a lányoknak csalódniuk kell a nyálukat csorgató srácok láttán, utóbbiak viszont nagy lelkesedéssel vetik be magukat a csajozásba. A hivatalos köszöntés ki más feladata lehetne, mint Yūsukéé – ám ekkor váratlan esemény történik. A semmiből hirtelen feltűnik a buszon egy ismeretlen lány, Midori, aki – a buszból elsőként leszállva – Yūsuke nyakába ugrik, mintha már réges-rég ismerné. Ezt a fiúk nem igazán értik, hisz nem tudtak arról, hogy Yūsukének barátnője lenne. Ami még furább, hogy Yūsuke sem ismeri a lányt; fogalma sincs arról, miért üldözi a lány. Kiderül, hogy Yūsuke és Midori valamikor rég egy pár voltak, ám szerelmük tabunak számított, így megfogadták, hogy egy más korban újjászületnek, és újra találkoznak. Azonban valami oknál fogva Yūsuke elvesztette emlékeit erről, így ő nem igazán érti, mire fel a lány túlzott nyomulása.

Perverz triumvirátus kontra csajok

Nem titok, hogy ecchik esetén mindig szükség van olyan karakterekre, akik a különböző vicces helyzeteket generálják. Belőlük a Green Greenben sincs hiány: Yūsuke barátaiból csak úgy dől a hülyeség, főleg, ha a csajokat akarják becserkészni. A kövér Bacchi-gūnek állandóan a lányokon (vagy utóbbiak hiányában a zsebhokin) jár az esze, és jobbnál jobb (vagyis inkább idiótábbnál idiótább) terveket eszel ki arra, hogy összejöjjön valamelyik lánnyal és/vagy meglesse meztelenül. A szőke Ichibanboshi szépfiús kinézetét próbálja felhasználni a hódításra, az infantilis Tenjin pedig már-már annyira ostoba, hogy az már aranyos. Na meg persze vicces. Úgy tűnik, hogy egyedül Yūsuke a normális a haverok közül, bár szerencsétlenre rájár a rúd: általában ő kerül ki a legrosszabbul a különféle helyzetekből, így őt tartják a lányok a főperverznek.

A lányok többsége elutasító a fiúkkal szemben, például a kissé agresszív Futaba is, aki rendszeresen negligálja őket vagy beszól nekik, bár valamiféle vonzalmat azért érez Yūsuke iránt. Futaba testvére, Wakaba egy kaktusszal támad, míg Tenjin kiszemelt „hugicája”, Sanae-chan egyszerűen nem érti, hogy álljon hozzá az idétlen hódítóhoz. A legaktívabb Midori, aki mindent megtesz azért, hogy Yūsuke emlékei visszatérjenek, ám itt van Reika is, aki szintén a múltból érkezett, mégpedig azért, hogy megakadályozza Midori és Yūsuke szerelmének beteljesülését.

Visual novelből anime, animéből OVA

Az anime alapja egy 2001-es visual novel (eroge) volt, mely ugyanezzel a címmel jelent meg Japánban. Ez egy tipikus randizós-hódítós játék volt, az animéhez hasonló alapsztorival. Ezt a játékot 2002-ben követte egy OVA, mely látszólag az anime cselekménye után játszódik, ugyanis ebben a fiúk utaznak a lányokhoz látogatásra. Az OVA-t sokan bírálták, mert 2002-es mivolta ellenére a grafikája igencsak régies volt. A tévésorozat 2003-ban született, ekkor 12 rész került adásba. A 12 rész ezután megjelent DVD-n, melyen további extrák voltak a sorozat női karaktereivel a főszerepben. Az i-re a pontot a 2004-ben megjelent, 13. részként is emlegetett Erolutions című OVA tette fel, melyben Chiguse tanárnő és Futaba újra a Kanenonéba látogat. Ezt az OVA-t már sok helyen hentaiként tüntetik fel (bár abból a lightosabb fajta), hisz Yūsuke és Midori, majd Yūsuke és Futaba közt is igencsak 18+-os dolgok történnek itt.

Mindent összevetve annyit mondhatok: ha valaki egy kis könnyed szórakozásra vágyik, és nem riad vissza az ecchi műfajától, valamint nem fél a túlzott röhögés káros következményeitől, az nyugodtan vágjon bele a Green Greenbe!

Green Green
(anime, 2003)
Rendezte: Matsumoto Chisaku, Mutō Yuji
Stúdió: Studio Matrix
Hossza: 12 × 24 perc (+ 2 OVA, DVD extrák)

A cikk eredetileg a Mondo Magazin 2011/09. számában jelent meg. Hornos Dániel: Green Green, avagy animés tesztoszteron-túltengés, in: Mondo Magazin, 2011/09, p. 24.

A weboldalon sütiket (cookie-kat) használunk, melyek segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. A honlap további használatához, kérem, engedélyezze a sütik használatát. További információ

Weboldalunkon „cookie”-kat (továbbiakban „süti”) alkalmazunk. Ezek olyan fájlok, melyek információt tárolnak webes böngészőjében. Ehhez az Ön hozzájárulása szükséges. A „sütiket” az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény, valamint az Európai Unió előírásainak megfelelően használjuk. Azon weblapoknak, melyek az Európai Unió országain belül működnek, a „sütik” használatához, és ezeknek a felhasználó számítógépén vagy egyéb eszközén történő tárolásához a felhasználók hozzájárulását kell kérniük.

Bezárás