Ármány és összeesküvés – A királyi ház titkai

Egyre népszerűbbek Magyarországon a dél-koreai történelmi filmsorozatok. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy már a harmadik ilyen sorozatot láthatjuk a köztévé műsorán. A királyi ház titkait már az első néhány részt követően megkedvelték a nézők.

Történetünk a 17. század végén játszódik, és egy szegény családban élő fiatal lány, Dongi történetét meséli el: azt, hogyan válik egy pór leányból udvari cseléd, majd királyi ágyas, végül pedig a koronaherceg édesanyja.

Hősünk apja boncsegédként dolgozik, bátyja pedig a királyi udvar zenésze – valójában azonban mindketten a Penge Szövetség nevű titkos szervezet tagjai (sőt, az apuka maga a szövetség vezére), erről azonban Dongi mit sem tud. A társaság a szegényeket segíti a gazdagok, a nemesek önkényével szemben. A család élete akkor áll a feje tetejére, amikor Dongi egy holttestet talál a folyóparton. A kislány azonnal értesíti a hatóságokat, akik apja segítségét veszik igénybe, hogy kiderítsék, ki az illető, és miért ölték meg. Megtudjuk, hogy a gyilkosságok hátterében különböző érdekszférák hatalmi harca áll: az ún. Déli és Nyugati Frakció próbál minél nagyobb politikai befolyásra szert tenni. Az elkövetők pedig semmiképp sem akarnak lelepleződni, így a Penge Szövetséget teszik meg bűnbaknak. A szövetség szervezkedésében résztvevőket, köztük Dongi apját és bátyját, elfogják és megölik. Dongit apja egy megbízható szövetségi tagra, Csonszura bízza, aki azonban szintén a hatóságok áldozatául esik. Az elhagyatott kislányt minden erejével keresni kezdi a csendőrség, hisz az ő szemükben Dongi egy bűnöző lánya. Hajtóvadászat veszi kezdetét, melynek végén meglelik a gyereket, de a csendőrkapitány megszánja és futni hagyja. Egy kiszeng (a japán gésákhoz hasonló, énekes-táncos elegáns kurtizán) veszi magához Dongit, és sikerül elintéznie, hogy a lány bekerüljön a királyi palotába mint a zeneakadémia cselédje, ahol nyugalomban nevelkedhet.

Egy alkalommal a király zenészeinek előadása hangzavarba fullad, ezt pedig a nép az égiek jelének tekinti, mondván, hogy rossz kor fog Koreára köszönteni. A rejtélyt Dongi segítségével fejtik meg; kiderül, hogy a hangzavar mögött is egy politikai csoport áll. Kalandja során hősünk magával a királlyal is szóba elegyedik, igaz, az uralkodó nem fedi fel kilétét. Dongi tettének híre eljut az egyik legmagasabb rangú udvarhölgy, a leendő királyi ágyas, Dzsang asszony fülébe is, aki magához hívatja a lányt. A fő cselekményszál mellett arra is fény derül, hogy a palotában a király háta mögött hatalmas ellentétek feszülnek: egyesek Dzsangot, mások az anyakirálynét, megint mások a királynét támogatják. Ebben a zűrzavaros helyzetben kell Donginak helyt állnia és bebizonyítania, hogy apja és bátyja ártatlan volt. Azonban egyszer csak feltűnik újra a csendőrfőnök…

A királyi ház titkait (eredeti címén Dong Yi), mint a hazánkban már látott másik két K-drámát is, az MBC csatorna gyártotta 2010-ben. Aki látta A palota ékkövét, annak feltűnhetnek ismerős arcok a szereplők közt: erre példa a királyt alakító Dzsi Dzsinhi, aki A palota ékkövében Min Dzsonghót, az egyik főszereplőt játszotta. Az epizódokban itt is a királyi udvar élete, az intrika, az ármány áll a középpontban, ám az izgalmas, fordulatos történet bővelkedik a humoros jelenetekben is, tehát senkit ne rettentsen el a sorozat kosztümös mivolta.

Történelmi háttér

A sorozat valós történelmi háttérre épít, így a főbb karakterek közt is találunk olyanokat, akik a valóságban is éltek. A sorozatbéli király Szukdzsong, aki 1674-től 1720-ig uralkodott. Nagyszerű politikus volt, megreformálta az adórendszert, és a kínai Csing-dinasztiával együttműködve pontosan meghatározta a két ország határát. Uralkodása alatt, mint ahogy az a sorozatban is jól látható, a Déli és a Nyugati frakció vetekedett a hatalomért. Mikor Dzsang úrnő fiút szült, a király az ágyasok közti legmagasabb címet akarta neki adományozni. Ezt a Nyugati frakció ellenezte, míg a Déli támogatta. A király megharagudott a nyugatiakra, sokakat kivégeztek, a királyné száműzetésbe vonult, Dzsang pedig megkapta a rangot. Néhány év múlva azonban Szukdzsong mindent visszacsinált: a királyné újra elfoglalhatta az őt megillető helyet, az ágyast pedig lefokozták.

A királyi ház titkai főhősének, Donginak fiatalkoráról nincsenek feljegyzések. Azt viszont tudjuk, hogy a lány a valóságban is szolga volt a palotában. Egyszer a király meghallotta, amint a királynéért imádkozott, és jóságáért királyi ágyassá nevezte ki. 1694-ben fiút szült, aki 1724-ben lépett trónra, Jongdzso király néven.

K-drámák Magyarországon

Magyarországon az első dél-koreai filmsorozatot, A palota ékkövét (eredeti címén Dae Jang Geum, azaz „A nagy Dzsanggüm”) az MTV vetítette 2008-ban. Ekkor még csak egy délelőtti műsorsávban próbálkoztak a történelmi témájú sorozat sugárzásával, azonban a nagy siker hatására többször megismételték, ekkor már délutánonként. Már első vetítése során sok rajongóra tett szert, számtalan rajongói weboldal készült róla, sokan osztották meg véleményüket különböző fórumokon a sorozattal kapcsolatban. A palota ékkövét tavaly ősszel követte A Silla királyság ékköve (eredeti címén Seondeok yeowang, vagyis „Szondok királynő”), ami egy kb. ezer évvel korábbi történetet mesélt el. A Silla a teljes lakosság körében bekerült a legnézettebb húsz sorozat közé, ami azért nagy szó, hiszen nem egy mainstream termékről van szó (ezt a helyett már az első kilenc rész után A királyi ház titkai is elérte). Talán épp ennek köszönhető ezeknek a sorozatoknak a sikere: a néző betekintést nyerhet egy tőle nagyon távol álló kultúrába, filozófiába. Lenyűgöző tájakat, ruhakölteményeket láthat, miközben a szövevényes történet magával ragadja. A karakterek pedig szerethetők, könnyen azonosulhatunk érzéseikkel, cselekedeteikkel.

A királyi ház titkait a Magyar Televízió, az eddigi koreai művekkel ellentétben, megpróbálta minél jobban népszerűsíteni. A csatorna reggeli és esti műsoraiba meghívták a Dél-Koreai Nagykövetség munkatársát, egy filmkritikust és Dr. Csoma Mózest, az ELTE Koreai Tanszékének adjunktusát. Mindhárman szót ejtettek arról, hogy manapság a koreai sorozatok az egész világon nagy sikernek örvendenek.

A magyar szinkron véleményem szerint jól sikerült, az egyetlen fájó pont talán az lehet, hogy a királyt alakító Dzsi Dzsinhit nem A palota ékkövében megszokott Dányi Krisztián szinkronizálja. A fordításban továbbra is gondot jelent a jellegzetesen koreai rangok, megszólítások magyar nyelvre való átültetése, viszont a másik két sorozattal ellentétben, itt már megjelent a magyar szövegben a királyi többes használata, amivel kihangsúlyozhatók a rangbéli különbségek.

A királyi ház titkai tehát nemcsak azoknak tetszhet, akik az előző két sorozatot látták: aki kedveli az érdekes és izgalmas történeteket, az nem fog csalódni. Ráadásul a látványra sem panaszkodhatunk, hiszen az újabb és újabb részeket HD-minőségben élvezhetjük!

A királyi ház titkai
(dél-koreai történelmi sorozat, 2010)
Eredeti cím: Dong Yi
Rendezte: Lee Byung Hoon
Hossza: 60 × 63 perc
Gyártó csatorna: MBC
Sugározza: m1 (ismétlés az m2-n)

A cikk eredetileg a Mondo Magazin 2011/04. számában jelent meg. Hornos Dániel: Ármány és összeesküvés – A királyi ház titkai, in: Mondo Magazin, 2011/04, p. 10-11.