Különleges onsenek – Japán termálfürdők

A Mondo 14-15. oldalán olvashatjátok animebemutatónkat a Thermae Romae Novae című sorozatról, melyben az ókori római főhős egyszer csak japán termálfürdőkben találja magát. Ennek apropóján a Jkult-rovatban most bemutatunk néhány olyan japán onsent, melyek valami miatt méltán különlegesek, érdekesek. Természetesen, mivel Japánban rengeteg termálfürdő található, itt nem tudunk minden különleges fürdőt részletesen bemutatni, így a cikkben most olyan onsenek jelennek meg, melyeket a cikk szerzőjének is volt alkalma meglátogatni, s említésre méltónak talált.

Saki no yu 崎の湯
(Shirahama, Wakayama megye)

A Wakayama megyében, a Csendes-óceán partján fekvő Shirahama község kedvelt üdülőhely, amely a tengerpartja mellett az Adventure World nevű állatkert pandáiról is ismert (l. Mondo 2017/12). De ugyancsak híres onsenjeiről is, melyek közül talán a legfontosabb a közvetlenül a tenger partján található Saki no yu („Fürdő a szirtnél”). A legenda szerint körülbelül 1400 évvel ezelőtt, 657-ben felkereste az onsent Kōtoku császár fia, s az elkövetkező évtizedekben több uralkodó is járt itt. A shirahamai Saki no yuról az ókori japán krónikák is beszámolnak, így Japán három legrégebbi fürdőhelye egyikének számít. A fürdő egy férfi és egy női oldalra oszlik; kiépített zuhanyozási, mosakodási lehetőség nincs. A termálvízben ülve megcsodálhatjuk az óceán vizét, s ha a part legszélén lévő fürdőben ülünk, az is lehet, hogy időnként a tenger hullámai kavarják fel fürdővizünket.

Tsuboyu つぼ湯
(Yunomine onsen, Wakayama megye)

A Tsuboyu egy szintén Wakayama megyében, Yunomine fürdővárosban található, meglehetősen különleges fürdő: az egyetlen onsen, amely a Világörökség részét képezi mint a Kumano Kodō zarándokútvonal része. A hegyek között megbúvó Yunomine vidéki hangulatú főutcájáról rálátás nyílik egy picike fabódéra: ez a Tsuboyu. A faházikó egy aprócska gyógyfürdőt takar, melynek termálvize a benne lévő ásványi anyagok összetételétől függően, a nap bizonyos szakaszaiban más-más színárnyalatokat vesz fel. Az onsen – szűkössége miatt – fél órás időintervallumokra bérelhető ki, a belépőjegyet a közeli közfürdő épületében lehet megváltani. Jelen sorok szerzője igazolhatja: a kőből kiépített fürdőrész egy személynek bőven elegendő, két személy még épp kényelmesen elfér benne, három személynek már igencsak szűkös, de még élvezhető – négy főt bezsúfolni talán már lehetetlen. A fürdővíz kívánt hőmérsékletét a kiépített hidegvíz-csappal szabályozhatjuk, s a világosságot odabent a fabódé deszkái között kintről beszüremlő napfény biztosítja. Mindenképp különleges hangulatú helyről van tehát szó.

Furōfushi onsen 不老ふ死温泉
(Fukaura, Aomori megye)

Az Észak-Japánban, Aomori megyében található Furōfushi onsen neve azt jelenti: „a meg nem öregedés és a halhatatlanság termálfürdője”. (Nyelvi érdekesség, hogy a tagadást kifejező fu 不 kandzsi csak egyszer szerepel a névben, a második fut szótagírással, hiraganával írják – a babona szerint nem hoz szerencsét, ha két tagadást kifejező írásjegy szerepel a névben.) A fürdő érdekessége, hogy a fentebb bemutatott Saki no yuhoz hasonlóan közvetlenül a tenger, mégpedig a télen háborgó Japán-tenger partján található. Vastartalma miatt a termálvíz vöröses színben pompázik, melyhez jól passzol a lemenő nap fénye – ezt a látványt azonban csak a fürdő szállóvendégei élvezhetik, a csak fürdőzésre betérő látogatók nem. A Furōfushi onsen ezen kültéri része két szakaszból áll: egy koedukált és egy csak nők részére fenntartott medencéből.

Nyūtō onsen 乳頭温泉
(Senboku, Akita megye)

Észak-Japánban, Akita megye belső, hegyvidékes részén található a Nyūtō onsen, amely fehéres színű, tejszerű vízéről ismert. A nagyvilág zajától elzárt területen több hagyományos, régimódi fürdőépületet is találunk, melyek egyben szálláshelyként is szolgálnak. A legtöbb onsen rendelkezik kültéri, koedukált fürdővel, illetve beltéri, nemek szerint különválasztott fürdőhelyiségekkel is. Télen ebben a térségben nagy mennyiségű hó hullik, így ezen időszakban különleges hangulatban fürdőzhetünk: miközben a negyven fok fölötti hőmérsékletű gyógyvízben áztatjuk magunkat, a havas tájban is gyönyörködhetünk.

Takegawara onsen és Beppu poklai 竹瓦温泉
(Beppu, Ōita megye)

A Kyūshū szigetén található Ōita megyét onsen-megyének is szokás nevezni, annyira sok forró vízű fürdő található területén, ezek közül most Beppu onsenjeit szeretném kiemelni. Beppu városa hét „pokláról” nevezetes: ez hét termálforrást jelent, ahol különböző színű és állagú termálvíz bugyog fel. Ezek a rendkívül forró onsenek azonban csak látványosságként élvezhetők, ugyanis a fürdéshez túl forróak. Számos fürdőlétesítmény van ugyanakkor a városban, ezek közül az egyik legrégebbi a Takegawara onsen, ahol úgynevezett homokfürdőt is vehet az ember. A látogató levetkőzik, majd felveszi a bejáratnál kapott yukatát, ezt követően pedig lefekszik a vulkáni homokba, a fürdő munkatársai pedig elkezdik rálapátolni a forró homokot (természetesen a fejünk kint marad). A körülbelül tíz percig ránk nehezedő vulkáni homok jó hatással van a vérkeringésre és ellazítja izmainkat. A homokfürdő letelte után kikászálódhatunk a homokból, s a yukatát ledobva megmártózhatunk a termálvízben is. A homokfürdő koedukált (hisz ruhát viselünk), innen nyílnak a külön-külön férfi és női fürdőhelyiségek.

Dōgo onsen 道後温泉
(Matsuyama, Ehime megye)

Matsuyama városának, de talán egész Shikoku szigetének egyik legnagyobb büszkesége a Dōgo onsen, amely Shirahamához hasonlóan Japán egyik legrégebbi fürdőjének vallja magát: a legendák és feljegyzések szerint itt is több császári sarj megfordult már. A jelenleg is látogatható főépületben, mely a Meiji-korban, 1894-ben épült, most is megtalálható egy olyan fürdőhelyiség, amely kizárólag a császár részére van fenntartva. A Dōgo onsent gyakran látogatta a híres író, Natsume Sōseki is, amikor tanárként a környéken dolgozott: a fürdő megjelenik egyik legismertebb művében, a Bocchan című regényben is (magyar nyelven A kölyök címmel jelent meg). A fürdőépület, melyben a XIX. század végi hangulatú fürdőhelyiségeken túl pihenőszobákat is találhatunk, Matsuyama városának frekventált helyén található, s a környéken számos szuvenírárus is várja a látogatókat.

Japán fürdőetikett

A japán kultúra iránt érdeklődők közül valószínűleg sokan tisztában vannak a japán fürdőzés szabályaival, azonban a biztonság kedvéért íme a néhány legfontosabb szabály, melyeket be kell tartanunk, ha japán onsenbe látogatunk:

1. Európával ellentétben a japán fürdőkben nem viselünk fürdőruhát, a fürdővízbe meztelenül kell belépni – emiatt a legtöbb helyen külön rész van fenntartva a férfiaknak és a nőknek. A koedukált fürdőkben – melyekkel ritkábban találkozhatunk – a fürdővíz megközelítése során kisméretű törölközővel illik eltakarni intim testrészeinket, de a törölközőt szigorúan tilos a vízbe mártani!

2. A fürdővízbe csakis tisztán szabad belépni: előzetesen alaposan meg kell mosakodnunk. Azoknál a fürdőknél, ahol nincsenek kiépítve csapok, zuhanyzók, és nincsen szappan, a kihelyezett tálakat használva illik a fürdővízből néhányszor meríteni, s azt magunkra öntve leöblíteni testünket, ezzel egyúttal alkalmazkodhatunk a fürdővíz hőmérsékletéhez is.

3. Fürdőzés közben nem illik hangoskodni, enni-inni, a vízben úszkálni, a vízbe ugrálni. Sok helyen tiltják a tetoválással rendelkezők fürdőhasználatát is (vagy kérik a tetoválás leragasztását), erre is érdemes odafigyelni.

4. A magyarországi termálfürdőkhöz képest a japán fürdők vízhőmérséklete forrónak tűnhet: ha túl melegnek érezzük a fürdővizet, ne időzzünk benne túl sokáig, s fürdőzés után igyunk bőségesen vizet.

A cikk eredetileg a Mondo Magazin 2022/08. számában jelent meg. Hornos Dániel: Különleges onsenek – Japán termálfürdők in Mondo Magazin 2022/08, p. 44-45.