EXPO 2025 – Az oszakai világkiállítás

Április 13-án megnyitotta kapuit a 2025-ös Világkiállítás, melynek idén Japán, azon belül is Oszaka városa ad otthont. Ezen esemény kapcsán a rövid helyszíni élménybeszámoló mellett cikkünkben összegyűjtöttünk néhány érdekességet Japán és a világkiállítások kapcsolatáról, megemlékezünk az idei eseménnyel kapcsolatos különlegességekről és nehézségekről, és bepillantunk a magyar pavilonba is.

Világkiállítások Japánban

Az idei világkiállítás nem az első, amelyet Japánban rendeznek. Legelőször 1940-ben tartott volna Japán világkiállítást, melyre nagyszabású tervekkel készültek: azt szerették volna, hogy a legendás Jinmu császár trónra lépésének 2600. évfordulóján rendezzék meg az Expót. (Az más kérdés, hogy a legendás császár valójában tényleg létezett-e.) A rendezvény nem a szokványos, megadott időközönként megrendezésre kerülő világkiállítás, hanem egy rendkívüli esemény lett volna, végül azonban a japán-kínai háború miatt elmaradt. Így ezt a kiállítást Japánban „az ábrándos Expónak” szokás nevezni.

Ezek után harminc évet kellett arra várni, hogy valóban japán földön nyíljon meg a világkiállítás kapuja. 1970 márciusa és szeptembere között Oszaka megye északi részén, Suita városban tartották meg a világkiállítást, az első olyan Expót, amelynek helyszíne az ázsiai földrészen volt. Az eseményt az avantgárd művész, Okamoto Tarō Naptorony nevű szobra jelképezte, mely jelenleg is a város és a térség szimbóluma. Az 1970-es Expo a gyors gazdasági fellendülés korában lévő Japán számára különös jelentőséggel bírt: igyekeztek bemutatni a technikai fejlődés vívmányait, és a modern technológia segítségével elérhető pozitív jövőképet.

Ezt követően 2005-ben, Nagoyában tartott Japán világkiállítást, az idei Expóra pedig 2017-ben, a pályázat kitűzésekor jelentkezett az ország. A pályázaton végül a Bakuval (Azerbajdzsán) és Jekatyerinburggal (Oroszország) folytatott versenyben Oszaka került ki győztesként. A 2025-ös Expo, mely a hosszas előkészületek után áprilisban nyitotta meg kapuit, és fél éven keresztül, 2025 októberéig tart, ezúttal a gazdasági stagnálás korában rekedt Japán és a világ közös problémáit, a fenntartható fejlődés megvalósításának lehetőségét tűzte ki témájául.

A „sorban állás nélküli” Expo?

A második oszakai Expót ezúttal a várostól keletre, az Oszakai-öbölben épült mesterséges szigeten, Yumeshimán tartják, ahová az ez alkalomból meghosszabbított Chūō-metróvonallal lehet eljutni. A szigeten több mint 160 ország mutatkozik meg, közülük több mint hatvan állam épített kisebb-nagyobb saját pavilont. Ezenfelül a közös kiállítóépületek mellett továbbá magáncégek is képviseltetik magukat külön pavilonokkal. Az egyes országok és szervezetek pavilonjait az úgynevezett Nagy Gyűrű öleli körbe: egy hatalmas faépület, mely a Guinness Rekordok közé is bekerült mint a világ legnagyobb faépítménye. A Nagy Gyűrűre mozgólépcsők vezetnek fel: a látogatók a Gyűrűn sétálva a magasból is megtekinthetik a pavilonokat, ezenfelül a faépítmény alatt is végigsétálhatnak. (Érdekes kapcsolódás Magyarországhoz az a tény, hogy a Nagy Gyűrűt az a Fujimoto Sō tervezte, aki a budapesti Városligetben álló Magyar Zene Házát is.) A faépület és a pavilonok mellett egy vízparti pihenőrész, egy kisebb fás liget és további érdekességek is helyet kaptak Yumeshimán.

Az Expót évek óta népszerűsítették Japánban, de a nyitáshoz közeledve még nagyobb sajtóvisszhangot kapott: mondhatni, szinte minden médium foglalkozott a világkiállítással, az Oszakát is magába foglaló Kanszai-régióban kiemelten. Poszterek, magazinok, felmatricázott vonatok és csatornafedők is hirdették a rendezvényt, melyet úgy harangoztak be, mint „az Expót, ahol nem kell sorban állni”. A szervezők ugyanis előzetes jegyvétellel, foglalási rendszerrel próbálták volna elkerülni a nagy tömeg okozta torlódásokat, várakozásokat. Ez nem teljesen sikerült: a nyitás utáni első napokban hosszas várakozásra volt szükség a bejutáshoz, valamint az egyes pavilonoknál is kígyózó sorok alakultak ki, foglalási rendszer ide vagy oda.

A világkiállítás nagy tömegeket vonz Japánban, ugyanis sokan szeretnének az Expo segítségével számukra addig ismeretlen vagy kevésbé ismerős kultúrákkal, országokkal megismerkedni anélkül, hogy ehhez átlépnék az országhatárt. Ugyanakkor a látogatószám mindeddig elmaradt a szervezők által előzetesen várttól, valamint – ahogy egy ilyen esemény idején mindig is lenni szokott – vannak olyanok is, akik ellenzik a rendezvényt a magas állami és önkormányzati kiadások miatt.

Egy csepp Magyarország Yumeshimán

Az idei oszakai Expón Magyarország is külön pavilonnal képviselteti magát. A Zoboki Gábor építész vezette csapat által megtervezett épület többszintes: a földszinten található kiállítótér mellett egy magyar ízeket kínáló étterem is helyet kapott a pavilon emeletén. A látogatók a magyar pavilonban egy különleges zenei élményben részesülhetnek, hiszen a turnusokban induló látogatócsoportok élő népzenei előadást hallgathatnak meg a földszinti részen. A magyar ételek és a népzene mellett a cukiság-faktorral is igyekszik hazánk elcsábítani az oda látogató japán és nemzetközi vendégeket: az Expo kabalája, Myaku-Myaku (lásd a keretes írást) mellett ugyanis a magyar pavilonnak is született két figurája, Miska és Mariska. A miskakancsó inspirálta figura és párja akár plüssváltozatban is megvásárolható a pavilon ajándékboltjában. Az állandó népzenei program mellett pedig természetesen számos egyéb rendezvénnyel is várja a kiállítóépület az érdeklődőket az Expo ideje alatt.

Helyi élménybeszámoló

Az Expóra személyesen ellátogatva egy dolog mindenképp bizonyosságot nyert: ez semmiképp sem egynapos program. Nem hiába árusítanak a japán látogatóknak különféle több napos bérleteket is: egyetlen nap alatt képtelenség még csak egy részét is bejárni a területnek. Ugyanakkor egy egynapos látogatás is különleges élményt tud nyújtani: érdekes megtapasztalni, mennyiféle kultúrával tud találkozni az ember egy helyen. A hosszú várakozási idők miatt jelen sorok szerzője csak néhány pavilont tudott belülről is megnézni, ám az egyes országok épületei kívülről megcsodálva, a Nagy Gyűrűről letekintve is impozánsak. Örömteli látvány volt, amint japán iskolások vidáman csatangoltak egyik pavilonból a másikba, miközben mindenfélét megtudhattak más népekről, országokról. A szervezettség terén pedig – leszámítva a sorban állás problémáját – a japánok igyekeztek a tőlük megszokott precizitást, alaposságot biztosítani, és ez sikerült is. Összességében a 2025-ös Expo mindenképp kellemes élmény lehet az oda kilátogatónak, még akkor is, ha a kiemelkedően sok látnivaló közül nincs is lehetősége mindent száz százalékban megtekintenie.

Myaku-Myaku

Az idei Expo kabalafigurája ez a különös lény, Myaku-Myaku. Megalkotója Yamashita Kōhei, akinek figuráját közel kétezer pályázat közül választották ki. Myaku-Myakut sejtek és víz alkotja, ezt ábrázolja a piros és a kék rész. Debütálásakor még érték kritikák a figurát, de végül a japánok megbékéltek vele, és sokan már úgy értékelték Myaku-Myakut, hogy „ijesztő, furcsa, de végül is cuki”. Az Expo kapcsán rengeteg helyen feltűnik: posztereken, reklámokban, de még a politikusok is viselik zakójukon kitűzőként. Az ajándékboltokban pedig számtalan variációjában találkozhatunk vele: plüssfigura, párna, írószer, édesség, és még sorolhatnánk.

A cikk eredetileg a Mondo Magazin 2025/06. számában jelent meg. Hornos Dániel: EXPO 2025 – Az oszakai világkiállítás in Mondo Magazin 2025/06., 42-43.