A női sógunok háreme – Ōoku (A belső udvar)

Az Edo-kor a japán történelem egyik meghatározó időszaka, amikor is a Tokugawa-családból kikerülő sógunok voltak az ország politikájának irányítói. De hogyan alakult volna a történelem, ha egy végzetes járvány megtizedelte volna a szigetország férfipopulációját, és így a családfők és az ország élén álló sógunok is nők lettek volna? Egy ilyen alternatív valóságban játszódik a Netflixen frissen bemutatott Ōoku – A belső udvar című anime, ami a női sógunok háremébe kalauzolja el a nézőket.

A férfi hárem rejtélyei

Mizuno Yūnoshin fiatal szamuráj, akit családja nagy becsben tart. Nem hiába, hisz válságos időket élünk: a borzasztó vöröshimlő országszerte megfertőzi a fiatal fiúkat, akik közül a legtöbben bele is halnak a kórba, így ritkaságszámba megy, ha egy fiú megéri a felnőttkort. A járvány miatt Japán-szerte férfihiány van, emiatt sok nő kénytelen pénzért megvásárolni egy-egy férfi szolgáltatásait, ha gyereket szeretne. Mizuno az egyike azon keveseknek, akik ellenszolgáltatás nélkül hajlandóak segíteni rászoruló nőtársaikon, ám sajnálja, hogy másképp nem tudja támogatni családját és nővérét. Így hát úgy dönt, felvételt kér a sógun háremébe, az ōokuba, hogy ott szolgálva jövedelemhez tudja juttatni családját. Az ōoku azonban nem olyan laza hely, mint az ember gondolná. Az edói várnak ezen zárt részére csak férfiaknak engedélyezett a belépés; szigorú szabályok és hierarchia uralkodik. Minden, ami itt történik, titkos: az ōokuban szolgálók belépésüket követően halálukig nem hagyhatják el a helyet, s senkinek sem beszélhetnek az itt történtekről. De mégis hogyan alakult ki ez a rejtélyes hely, s annak titokzatos szervezete?

Hogy ezt megtudjuk, egészen a harmadik sógun, Iemitsu korába kell visszatekintenünk: itt téríti el a sorozat a történelem idővonalát a valóságtól. (A Tokugawa-sógunok valós történelmi hátteréről lásd cikkünket a 40-41. oldalon.) Ekkoriban kezdett ugyanis tombolni a vöröshimlő-járvány, ami magát a sógunt is megfertőzte. Ha napvilágra kerül, hogy a sógun örökös nélkül halt meg, az azt jelentené, hogy a békés évek után az ország újra belharcokba süllyedne – ezt ismerte fel Iemitsu dajkája, Kasuga úrnő, aki mindent megtett azért, hogy a valóságot elfedje. Felkutatta Iemitsu törvénytelen lányát, s jóképű férfiakat toborzott neki, hogy mielőbb fiút szüljön, s így biztosítva legyen a Tokugawa-család vérvonala. De mégis hogyan történt az, hogy a nők átmenetinek gondolt uralkodása állandósult? Mindez kiderül, ha elolvassa az ember az Iemitsu korától kezdve vezetett krónikát, A lenyugvó nap feljegyzéseit. Történetünkben a nyolcadik sógun, Yoshimune is így tesz: a feljegyzések segítségével elkezdi feltárni az ōoku titkait, s így mi, nézők is betekintést nyerhetünk a férfi hárem intrikáiba, cselszövéseibe és rejtelmeibe.

Díjnyertes mangából várva várt anime

Az Ōoku történetének megalkotása a Yoshinaga Fumi írói álnéven publikáló mangarajzoló nevéhez fűződik. Az 1994-ben debütált alkotónő fő profiljába kezdetben a dōjinshik, BL-mangák, illetve shōjomangák tartoztak, Ōoku című sorozata pedig 2006-ban indult. A manga éveken át töretlen népszerűséggel futott, s sorra nyerte a különféle díjakat is; végül 2021-ben 19 kötettel zárult, s eddig összesen több mint hatmillió példányt adtak el belőle. Az eredeti mű tehát sikeres volt, az animefeldolgozás ugyanakkor mindeddig váratott magára. Talán nem is baj ez, hiszen így már a lezárult történethez hű adaptációt láthatunk, nincs szükség fillerepizódokra és egyéb időhúzó megoldásokra.

A manga ugyanakkor nem egy folyamatos történetet visz végig, hanem több történetívre bontható, az épp uralkodó sógun személye alapján. Ezek közül a jelenlegi anime, mely 2023. június 29-én debütált, az első két történetívet viszi végig: a nyolcadik sógun, Yoshimune és Mizuno sztoriját, illetve az ōoku létrejöttének körülményeit, a harmadik sógun, Iemitsu és szerelme, Arikoto kapcsolatát mutatja be. Az anime ugyan hivatalosan tíz epizódos, de ezek közül az első epizód valójában egy 80 perces, maratoni rész, ami a Yoshimune-sztorival felvezeti az alapszituációt, a 2-10. epizód pedig ezután az Iemitsu-sztorit dolgozzak fel.

Az Ōoku sorozat erénye, hogy remekül lavíroz a valós történelmi tények és az „eltérített történelem” között: a műben rengeteg minden valós alapokra épül, melyek frappáns módon vannak kombinálva a fikcióval. Így az Ōokuban például azért következik be Iemitsu regnálása idején Japán elzárása és a keresztények kitiltása (valóság), hogy nehogy a külföldiek megtudják, megfogyatkozott a férfiak száma az országban (fikció). De nemcsak a fiktív történelem az erőssége a sorozatnak, hanem a különféle sorsok, érzelmek bemutatása is. Az eleinte gonosznak vagy beképzeltnek tűnő karakterek is árnyaltan vannak kidolgozva, s ahogy haladunk előre a történetben, megismerjük múltjukat, megkérdőjelezhető döntéseik hátterét. Egyrészt tehát romantikus történet(ek)ről van szó, másrészről viszont megjelennek itt politikai kérdések, a hétköznapi élet dilemmái, a női és férfi lét nehézségei, tehát sok tekintetben elgondolkodtató is a sorozat.

Az animés feldolgozásra vizuális szempontból sem lehet panaszunk: nagyon szépen rajzolt, szemet gyönyörködtető, realisztikus képi világ tárul elénk, az időnként minimális mértékben használt CGI sem túlságosan zavaró. A Netflixen az Ōoku magyar felirattal, sőt magyar szinkronnal is elérhető, így ki-ki kedve szerint választhat. Mind a szinkron, mint a felirat megfelelő minőségű, jelen sorok szerzője nem talált zavaró félrefordításokat vagy történelmi pontatlanságokat a magyar szövegben (de megmosolyogtató fordulatokat igen, pl. „Yoshimune nagyúr egy bátor hölgy”). Mivel a nyáron debütált tíz epizód a mangának csak az első két történetívét dolgozza fel, minden bizonnyal várható a későbbiekben az animéből újabb évad is – addig is a kosztümös sorozatok kedvelői, a fiktív történelmi sztorik iránt érdeklődők mindenképp nézzenek bele az első tíz epizódba.

ADATLAP
Ōoku – A belső udvar
anime
Év: 2023–
Hossza: eddig 10 epizód
Stúdió: Studio Deen
Elérhető: Netflix

A férfi sógunok háreme – Az Ōoku a valóságban

Az animében az Ōoku egy olyan hely, ahol csupa férfi él, akik mind a női sógunnak szolgálnak, a valódi Ōokuban azonban természetesen pont ennek az ellenkezője volt a helyzet. A szamuráj rezidenciákban omoténak (azaz „elülső résznek”) nevezték azokat a helyiségeket, amelyek a politika, a protokolláris események színhelyéül szolgáltak, s okunak („belső rész”) a rezidencia azon részét, ahol a család mindennapi élete zajlott. Ugyanez a felosztás volt megfigyelhető a sógun székhelyén, az edói várban is, kiegészülve az ōokuval, ahová férfiaknak tilos volt a belépés. Az ōoku vezetője a midaidokoro, vagyis a sógun felesége volt, s itt éltek a sógun további ágyasai és a női szolgálók, valamint a gyerekek is. Az ōoku lakóira szigorú szabályok vonatkoztak, s mindenkinek megvolt a maga beosztása és feladata.

Élőszereplős Ōoku-feldolgozások

Az Ōoku manga történetét először 2010-ben dolgozták fel egy film formájában, melyet 2012-ben egy újabb film, illetve egy dorama követett. A manga azonban csak néhány éve ért véget, így a történet teljes feldolgozására eddig várni kellett. Idén év elején aztán a japán köztévé, az NHK tűzte műsorára az Ōoku legújabb doramafeldolgozását, melyben népszerű színészek, többek között Fukushi Sōta, Saitō Yuki és Naka Riisa játszottak főszerepeket. A januárban debütált első évad három történetívet dolgozott fel (Yoshimune, Iemitsu és Tsunayoshi sógunok történeteit), de az NHK célja a teljes sztori megfilmesítése. Júniusban jelentették be, hogy tovább folytatódnak a kalandok az élőszereplős Ōokuban: 2023 őszén jön a második évad!

ADATLAP
Ōoku
dorama
Év: 2023–
Hossza: eddig 10 epizód
Gyártó csatorna: NHK

A cikk eredetileg a Mondo Magazin 2023/08. számában jelent meg. Hornos Dániel: A női sógunok háreme – Ōoku (A belső udvar) in Mondo Magazin 2023/08., 14-15.