Egy római polgár Japánban – újragondolva – Thermae Romae Novae

Lucius Modestus, az ókori fürdőkből váratlanul a modern kor japán onsenjeibe csöppenő római polgár története nagyjából tíz évvel ezelőtt robbant be Japánban a köztudatba, ekkor mutatták be ugyanis a nagy sikert arató élőszereplős filmváltozatot. Tíz év elteltével, 2022-ben Lucius Modestus története ezúttal a Netflixre költözött, egy vadonatúj animeváltozatban, melynek elkészítésében az eredeti manga szerzője is nagy szerepet vállalt.

Minden út fürdő Rómába Japánba vezet

Az ókori Római Birodalom sok mindenről híres volt, többek között fejlett fürdőkultúrájáról is: a korabeli római fürdők maradványai még ma is számos helyen fellelhetők szerte Európában. Történetünk főhőse, Lucius Modestus, maga is fürdők, azaz thermaek építésével keresi kenyerét. Felmenői is fürdőépítéssel foglalkoztak, így magától értetődő volt számára, hogy ő is ezt az utat fogja követni. Igyekezne minél innovatívabb ötleteket kitalálni az új fürdőkbe, de van, hogy valahogy nem jön az ihlet… Egyszer csak azonban, ahogy a fürdővízben alámerül, egy különös világban találja magát. A fürdőben furcsa, saját szóhasználatával élve „lapos arcú” emberek veszik körül; a medence mögött egy hatalmas hegy képe látható (csak nem a Vezúv lenne?!), s a fürdőben különböző, addig soha nem látott, rejtélyes tárgyakra lel (mint például a műanyag mosakodótál vagy a gyümölcsös tejital). Igen, Lucius nem máshova, mint a modern Japán egyik teljesen átlagos közfürdőjébe jutott el, s a „lapos arcú” idegenek egyszerű japán bácsikák. A meghökkent Lucius igyekszik minél többet megjegyezni a furcsa idegenek (rabszolgák lennének talán?!) fejlett kultúrájából, s odahaza meghonosítani ezeket a praktikákat, fejlesztéseket. Szerencséjére nem csak egyszer történik meg vele ez a váratlan időutazás: eljut többek között egy fürdőszoba-felszereléseket áruló mintaboltba; egy idős bácsi otthoni fürdőszobájába; egy élménymedencékkel teli vízi vidámparkba; vagy például egy kültéri gyógyfürdőbe is. A nyelvi nehézségek (ókori latint azért nem sokan beszélnek Japánban…) és a kulturális különbségek persze rengeteg mulatságos helyzetet eredményeznek, melyeken a nézők jól szórakozhatnak. Lucius pedig az elsajátított modern technológiák bevezetésével csakhamar a fürdőépítők csillagává válik Rómában!

Tízéves siker

Mint ahogy azt a bevezetőben is említettem, a Thermae Romae története már nem mondható újnak. A Yamazaki Mari által írt és rajzolt eredeti manga 2008 és 2013 között futott a Comic Beam magazinban, a sorozatot végül 6 kötetben adták ki. A szerzőnő 2013-tól új sorozat indítását ígérte, de végül ezt a projektet betegségre hivatkozva elhalasztották, így a Thermae Romaenek mind a mai napig nem lett folytatása.

De egyáltalán mi vitte rá Yamazakit arra, hogy a római és japán fürdők világáról készítsen mangát? Nos, ennek kapcsán a szerzőnő kalandos életéről is érdemes lehet pár szót szólnunk. Yamazaki zenészcsaládba született, s 14 éves korában már egyedül utazgatott Európában. A középiskolát követően Olaszországban, Firenzében tanult művészettörténetet, festészetet. Volt, hogy hazatért Japánba, ahol olaszt tanított, tévéműsort és rádióműsort vezetett, de olasz férjével éltek már Damaszkuszban, Lisszabonban és Chicagóban is – jelenleg pedig a mangaka Padovában él és dolgozik. A Thermae Romae ötlete elmondása szerint onnan jött, hogy egyszer csak elgondolkodott azon, Japántól eltérően Európában miért nincsenek ma termálfürdők, holott az ókori Rómában népszerűek voltak. (Ebből úgy tűnik, Yamazaki Magyarországon még nem járt; szeretettel várjuk a termálfürdőinkben!)

A Thermae Romae történetéből 2012-ben készült élőszereplős filmfeldolgozás, melyet 2014-ben egy második rész is követett. A humoros jelenetekben bővelkedő, Japánon kívüli nézők számára is élvezhető filmben a „legnyugatibbnak” kinéző japán színész, Abe Hiroshi kapta Lucius szerepét; mellette a másik, női főszerepet Ueto Aya játszotta. A filmet többek között a Róma című történelmi sorozathoz használt díszletek között, az olaszországi Cinecittà stúdiójában forgatták, s Japánban nagy népszerűségre tett szert; tévés sugárzásait mind a mai napig sokan követik. Az első film Magyarországon is megtekinthető volt: így például a Japán Alapítvány két éve nyáron a Corvin Pláza tetőteraszán megtartott vetítésen mutatta be a Thermae Romaet, de akár az idei tavaszi MondoConon is megnézhették a látogatók.

Novae

A jól ismert és népszerű filmváltozatok mellett a Thermae Romaenak nem a netflixes az első animefeldolgozása: már 2012-ben készült egy animeváltozat, melyet a Fuji TV noitaminA elnevezésű műsorsávjában sugároztak, ám ez a sorozat csak három epizódot élt meg. A Netflixen debütált új változat, a Thermae Romae Novae így kereken tíz évvel a korábbi anime után jelent meg, talán kissé váratlanul is. Mindenesetre, az új animeváltozat minőségén meglátszik, hogy a manga szerzője is kivette a részét a munkából. Közvetlenül Yamazaki Mari és a Netflix kötött ugyanis megállapodást, így a mangaka volt felelős az anime felépítésének megalkotásáért, és executive directorként is közreműködött a webanimében.

Főhősünk, Lucius japán hangjáról a sokat foglalkoztatott és igen kedvelt (hang)színész, Tsuda Kenjirō gondoskodik, akinek a hangjához, mondhatjuk, nagyon jól áll ez a szerep is. Az anime epizódjai nagyjából a mangasorozat első három kötetének történeteit fedik le (inkább epizodikus jellegű a sorozat), bár az epizódok sorrendje nem feltétlenül egyezik meg a mangafejezetekével. Ezenkívül a legelső részben Lucius gyerekkorával ismerkedhetünk meg, továbbá készült egy vadonatúj, a mangában nem bemutatott történet, amikor is Lucius nagy meglepetésére az Edo-kori koedukált közfürdők világába csöppen. (Ugyanakkor az a rész kimaradt az animéből, amikor főhősünk egy termékenységfesztiválra keveredik, holott a Netflixen az efféle pikánsabb tartalmakat is be lehetne mutatni.)

A sorozat animációja jelen sorok szerzője szerint átlagosnak mondható – a mellékszereplők, háttérszereplők néha igencsak furcsán „siklanak”; ugyanakkor a legtöbbször nem lehet különösebb panaszunk a rajzolásra. Ami viszont egyáltalán nem átlagos, az a sorozat felettébb eklektikus főcímdala: a Japánban élő olasz operaénekes és színész/modell, Paolo Andrea di Pietro énekel egy a fürdőkről szóló, fura japán szöveget a Georges Bizet francia zeneszerző Carmen című operájában szereplő, spanyol témájú Torreádor-dal dallamára, miközben a háttérben ókori római figurák és japán fürdőkben megtalálható használati cikkek forgolódnak ide-oda. Mi ez, ha nem egy instant kultúrsokk!

Emellett szintén érdekessége a sorozatnak, hogy az anime egyes epizódjait követően rövid, pár perces élőszereplős blokkok következnek, melyekben a manga szerzője, Yamazaki Mari onseneket látogat meg, és azok különféle nevezetességeiről érdeklődik. A mini útifilmek végén pedig fel is skicceli, Lucius mit csinálna az adott fürdővárosban. A nem japán nézők számára mindenképp érdekes lehet ez a kis ismeretterjesztő rovat az epizódok végén, jelen sorok szerzőjének viszont hiányérzete támadt annak kapcsán, hogy kizárólag Gunma megyei onseneket mutattak be, holott Japán tele van különlegesnél különlegesebb termálfürdőkkel. Mindazonáltal vannak még bőven feldolgozásra váró mangafejezetek, emiatt úgy vélem, nem kizárt, hogy lesz folytatása a Thermae Romae Novaenek, s ott talán újabb fürdőhelyekkel is megismertet minket Yamazaki. Aki pedig nem szeretne addig várni, és érdekli a japán fürdők világa, lapozzon a magazin 44-45. oldalára, ahol érdekes japán onseneket bemutató cikkünk olvasható!

ADATLAP
Thermae Romae Novae
anime
Év: 2022
Hossza: 11× kb. 30 perc
Gyártó stúdió: NAZ
Forgalmazza: Netflix

A cikk eredetileg a Mondo Magazin 2022/08. számában jelent meg. Hornos Dániel: Egy római polgár Japánban – újragondolva – Thermae Romae Novae in Mondo Magazin 2022/08, p. 14-15.