Manga,  Mondo-cikkek

Szépirodalom horrorköntösben – Ningen Shikkaku manga

„Szégyenteljes életet éltem.”

Ez a tételmondata a XX. századi japán prózairodalom egyik legfontosabb alkotója, Dazai Osamu Bukott ember (Ningen shikkaku, angol fordításban No longer human) című regényének. A mű megszületése óta számos feldolgozást megért: ez alkalommal a horrormangák mestere, Itō Junji nyúlt hozzá a híres regényhez, az újabb mangafeldolgozás pedig megrendítő erejű lett.

A Bukott ember, mely bizonyos értelmezés szerint Dazai kvázi önéletrajzi alkotásaként is értelmezhető, 1948-ban jelent meg a Tenbō (Kilátás) című folyóiratban. Írója az utolsó fejezet leközlését közvetlenül megelőzően szeretőjével kettős szerelmi öngyilkosságot követett el, a Tamagawa folyóba vetve magát. A regény a japán irodalom egyik legismertebb alkotásának és Japán második legtöbb példányban eladott könyvének számít. Népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, hogy több film-, manga- és animeadaptáció is készült már belőle, így például 2009-ben az Aoi bungaku című, japán szépirodalmi műveket feldolgozó animesorozatban is a Bukott ember volt az egyik adaptált regény.

Habár az eredeti regény sosem mondja ki nyíltan, hogy a főhős, Ōba Yōzō megegyezne Dazai Osamuval, Itō Junji mangájának felütése mégis az író öngyilkosságával indít. Nem közli konkrétan, kit látunk az első oldalakon, a japán irodalmat ismerő olvasó számára azonban a rajzolt karakterek vonásaiból nyilvánvalóan kitűnik, hogy Dazairól van szó. Néhány oldal után aztán visszalépünk az időben, és megismerjük immár konkrét főszereplőnket, Ōba Yōzōt. Yōzō egy igazi tragikus antihős, aki a történet során egyre mélyebbre süllyed mind erkölcsileg, mind szellemileg, mind fizikailag. Gyermekkorától kezdve képtelen beilleszkedni a század eleji, szigorú, japán arisztokratacsalád miliőjébe és általában véve a társadalomba, mindezt pedig szándékos bohóckodással igyekszik leplezni mind a családban, mind az iskolában. Kisfiúként abúzust szenved el, s korán megismerkedik a halállal is, a fiatalkori traumák elől pedig először a magányba menekül. Középiskolás korában barátja bevezeti őt az alkohol, a dohány, a bordélyházak és a szélsőbaloldali ideológiák világába, és Yōzō egyre tovább csúszik a lejtőn. Egymás után alakít ki zavaros kapcsolatokat nőkkel, akik számára Yōzō vonzalma szintén végzetes következményekkel jár. Később az alkohol- és morfiumfüggőség egyre inkább önsanyargatóbbá teszi a férfit, hogy a végén, több öngyilkossági kísérletet követően, tévképzetektől és rémálmoktól sújtva kimondja, ő egy bukott ember.

Dazai regénye már eredeti formájában is egy meglehetősen sötét hangulatú mű (a modern japán szépirodalomban ez nem kuriózum), mely az emberi lélek rejtelmeibe, az emberi gyengeség útvesztőibe kalauzolja az olvasót. Itō Junji azonban azáltal, hogy a Bukott ember sztoriját bevonta a saját horrorvilágába, egy olyan félelmetes és egyben megrázó feldolgozást alkotott meg, hogy arról, ha láthatná, talán maga Dazai is csak elismerően tudna szólni. Itō rendkívül jól ragadja meg és ábrázolja a főhős, Yōzō szorongását, félelmeit: néhol groteszk arcok, néhol eldeformálódott, összefolyt testek, különös tónusokkal megrajzolt, rémisztő szemű alakok mutatják meg számunkra azt a kétségbeesést és rettegést, melyet a főhős látomásai során érezhet. A mangaka néhol hozzányúlt az eredeti történethez, hogy ezzel alkalmat teremtsen egy-egy ijesztő kép megalkotására, de ezt az Itō világában játszódó Bukott emberben nem érezzük túlzásnak. Szintén érdekes, egyéni értelmezésmód – és egyben utalás a mű kvázi önéletrajziságára –, hogy ugyan a kitalált karakter, Ōba Yōzō története van megfestve, a gyermek, majd a felnőtt Yōzō is kísértetiesen hasonlít a valóságban élt Dazai Osamura. A ház, ahol gyermekkorában Yōzō lakik, nem más, mint az író Aomori megyében, Goshogawara városban található szülőháza; a főhős apja is szakasztott mása az író apjának. A mangában aztán találkozik is egymással Ōba Yōzō és Dazai Osamu, ami ismételten egy figyelemreméltó művészi megoldás.

Itō mangafeldolgozása Japánon belül és külföldön is rendkívül jó fogadtatásban részesült. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy sem maga a Bukott ember története, sem pedig az Itō Junji alkotta rémvilág nem javasolható gyerekeknek, fiataloknak. Ez a történet egy pszichológiai dráma, egy mentálisan és morálisan gyenge ember lecsúszásának története, ahol nem számíthatunk happy endre, Itō pedig mindezt megfűszerezi számos explicit, naturális, durva ábrázolással. Így tehát mind a mondanivaló, mind pedig a manga ábrázolásmódja miatt is szigorúan csak az idősebb korosztály számára lehet a művet ajánlani, őket viszont garantáltan meg fogja érinteni és gondolkodásra fogja késztetni ez a zseniális adaptáció.

ADATLAP

Ningen Shikkaku
Év: 2017–2018
Szerző: Itō Junji (Dazai Osamu regénye alapján)
Hossza: 3 kötet
Elérhető: japán és angol nyelven

A cikk eredetileg a Mondo Magazin 2020/06. számában jelent meg. Hornos Dániel: Szépirodalom horrorköntösben – Ningen Shikkaku manga in Mondo Magazin 2020/06, p. 28.

A weboldalon sütiket (cookie-kat) használunk, melyek segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. A honlap további használatához, kérem, engedélyezze a sütik használatát. További információ

Weboldalunkon „cookie”-kat (továbbiakban „süti”) alkalmazunk. Ezek olyan fájlok, melyek információt tárolnak webes böngészőjében. Ehhez az Ön hozzájárulása szükséges. A „sütiket” az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény, valamint az Európai Unió előírásainak megfelelően használjuk. Azon weblapoknak, melyek az Európai Unió országain belül működnek, a „sütik” használatához, és ezeknek a felhasználó számítógépén vagy egyéb eszközén történő tárolásához a felhasználók hozzájárulását kell kérniük.

Bezárás