Királynő egy hétre

A tavalyelőtt bemutatott A fény hercegnője után 2017-ben ismét koreai történelmi sorozatot tűzött műsorára a Story TV. Az ezúttal a Story 5 csatornán debütáló Királynő egy hétre az első olyan koreai sorozat Magyarországon, amelyet nem az MBC, hanem a KBS csatorna gyártott. Egyik szemünk sír, míg a másik nevet: mindig örvendetes, ha új távol-keleti sorozatot látunk hazánkban, ez alkalommal viszont sajnos nem egy világmegváltó művel van dolgunk.

Szerelmi háromszög és testvérháború

Egyik ország történelmében sem ritkaság, hogy a királyi trónért vagy valamilyen előkelő címért csatározások folynak egy családon belül, akár testvérek között is. A Királynő egy hétre is egy ilyen testvérháború történetét dolgozza fel. Ám a forgatókönyvírók nagy fába vágták a fejszéjüket: az alapszituációt, a testvérek közti harcot megspékelték egy szerelmi háromszöggel is, és a történetet három fő karakter köré építették. Ez a három főszereplő Jonszan király, Csoszon uralkodója; Csinszong herceg, az ő féltestvére; és Cshegjong, a lány, akibe mindkét férfi szerelmes.

Jonszan király ugyan a néhai királynak, Szongdzsongnak az elsőszülött gyermeke, ám gyerekkorában az idős király nem sokat törődött vele; szeretetével csak Jonszan féltestvérét, Csinszongot halmozta el. Jonszan anyját, Jun királynét kivégezték, s helyére Csinszong anyja lépett. Jonszant pedig édesapja halálakor megeskette, hogy csak addig uralkodhat, amíg Csinszong nagykorú nem lesz, utána át kell adnia neki a trónt. Persze erre Jonszan nem volt hajlandó, de ez a momentum meghatározta a későbbi életét: mindig attól tartott, hogy féltestvére rájön az igazságra, és magának követeli majd a trónt. Mindeközben a fiatal Csinszong mit sem sejtett az egészről, nem értette, miért viselkedik a bátyja olyan hűvösen vele.

A sorozat elején – a koreai sorozatoknál már jól megszokott módon – még gyerekként találkozunk Csinszonggal és a vidékről a fővárosba érkező Cshegjonggal. A két fiatal megismerkedik egymással, és egymásba szeretnek, ám a király bizalmát élvező, áskálódó miniszterek és a király ágyasa mindent megtesz azért, hogy az uralkodó hatalmára veszélyt jelentő Csinszongtól megszabaduljanak. Így kettejük szerelme sem teljesedhet be. A helyzetet bonyolítja, hogy Cshegjong apja nem más, mint Jonszan király egyik legfőbb bizalmas minisztere. Ráadásul Cshegjong egy véletlen folytán megismerkedik magával a királlyal is, és szép lassan arra is fény derül, hogy nemcsak Csinszong, hanem a király sem közömbös iránta. Hamarosan megkezdődik a testvérharc a trónért és Cshegjong szívéért.

Történelmi átfedések

Ugyan a sorozat nagy része fikció, a többi koreai sorozathoz hasonlóan, a Királynő egy hétre esetében is van egy valós történelmi alap, amire a sztori épül. Jonszan király 1494 és 1506 között uralkodott, s a Csoszon-dinasztia legkegyetlenebb uralkodójának tartják. Trónra kerülését követően brutálisan leszámolt mindazokkal, akikről úgy vélte, szerepet játszottak édesanyja kivégzésében. Ahogyan a sorozatban is láthatjuk, hatalmas lakóterületeket romboltatott le, hogy a helyén vadászmezőket létesítsen magának. Bezáratta a királyi egyetemet, helyére bordélyházat építtetett magának, ahová fiatal, szép lányokat hozatott. A nép a koreai ábécével, hangullal íródott röplapokon kritizálta az uralkodót, mire az betiltotta magát a hangult is. Végül puccs által bukott meg: a puccs vezetői féltestvérét, Csinszong herceget tették meg új királynak, ő lett a későbbi Csungdzsong király.

A megbuktatott Jonszan nem kapott posztumusz uralkodói nevet, sírja egyszerű hercegi sír. Ha visszaemlékezünk a 2016-ban hazánkban bemutatott A fény hercegnője (Mondo 2016/12) című sorozatra, eszünkbe juthat a megbuktatott Kvanghe király, aki szintén nem kapott posztumusz nevet. A Csoszon-dinasztia történetében a 26 uralkodó közül mindössze ők ketten azok, akiknek nincs ilyen nevük. Ám míg Kvanghe megítélése kettős, Jonszan egyértelműen zsarnoknak tekinthető.

Csungdzsong király is ismerős lehet számunkra. A Magyarországon legelőször bemutatott k-drámában, A palota ékkövében (Mondo 2008/02) megjelenő király ugyanis nem más, mint Csungdzsong király, vagyis Csinszong herceg. Ő volt az, aki A palota ékköve főhősnőjét, Csanggümöt megtette királyi orvosnak, így lett a lány az első női orvos az udvarban. Ebben a sorozatban rövid időre megjelenik a zsarnok Jonszan is, akit Csoszon legrosszabb uralkodójaként festenek le.

Felemás végeredmény

A cikk elején azt írtam, a sorozat készítői nagy fába vágták a fejszéjüket. Már csak az a kérdés, milyen lett a végeredmény. Nos, bár az internetes fórumokon akadnak szép számmal rajongói a sorozatnak, valószínűleg sokak számára csalódást fog okozni ez a k-dráma. A korábban hazánkban bemutatott sorozatokhoz képest ugyanis rengeteg következetlenséget, elcsépelt frázist, elnagyolt karaktert találunk a Királynő egy hétre-ben. Ugyan tudhatjuk, hogy egy ilyen jellegű sorozat nem teljes mértékben a történelmi hűségéről híres, mégis elvárnánk, hogy legalább valamennyire törekedjen arra. Jelen esetben történelmi sorozat helyett inkább „kosztümös szappanoperáról” beszélhetünk. Mindenki ki-be járkál a palotába mindenféle ellenőrzés nélkül; a körözött személyek teljes nyugalommal sétálnak a fővárosban, ahol amúgy állandóan csak ugyanaz a pár ember kószál; egyes mellékszereplők pedig teljesen logikátlanul cselekszenek. Személyes kedvencem az a nevetséges jelenet, amikor az álruhás királyt felismeri és üldözőbe veszi egy csapatnyi nő (fangirl?), mire a király eszeveszett menekülésbe kezd. Mindezt a középkori Koreában… Valahogy úgy tűnik, mintha a sorozat készítői néha teljesen hasraütés-szerűen találták volna ki, hogy mi is történjék a következő pillanatban.

Nem mehetünk el szó nélkül a magyar változat mellett sem. Az eredetileg HD-ben vetített sorozatot a Story 5 borzalmas minőségben sugározza, ráadásul az epizódokat félbevágva, félórás részekként adja le, ami azt eredményezi, hogy időnként meglehetősen sután sikerül a félbevágott epizód lezárása. Ezt még valamennyire meg is bocsájthatnánk, ha cserébe mondjuk színvonalas magyar szöveggel volna dolgunk. De sajnos nem ez a helyzet. Egész konkrétan már a magyar cím is hibás, hisz nem királynőről, hanem királynéról van szó a sorozatban. Jelen sorok szerzője hihetetlennek tartja, hogy még a Magyarországon bemutatott hetedik sorozat esetében is ott tartunk, hogy a fordító(k) nem tudják megkülönböztetni a királynőt a királynétól. Ugyanazt a szereplőt egy epizódon belül is többször összevissza megnevezésekkel illetik, teljes a következetlenség. Szomorú, hogy ilyen összecsapott munkák kerülnek a nagy nyilvánosság elé. A szinkronhangokkal különös probléma nincs, bár az furcsának tűnhet, hogy ugyanaz a magyar hangja a gyerekszínészeknek és az ugyanazokat a karaktereket megtestesítő felnőtt színészeknek.

Mit is lehetne mondani erről a sorozatról összegzésképp? Például, hogy nagy előnye a Királynő egy hétre-nek a rövidsége. Aki szeretne egy kicsit kikapcsolódni, és el tudja fogadni, hogy jelen esetben inkább egy szappanoperáról van szó, mintsem egy komoly műről, az tegyen egy próbát a Királynő egy hétre-vel. De ha valaki még csak most ismerkedne meg a koreai történelmi sorozatokkal, akkor javaslom, ne ezzel kezdje, vannak sokkal jobbak is.

Királynő egy hétre (koreai történelmi sorozat, 2017)
Eredeti cím: 7 Ilui Wangbi
Rendezte: Lee Jung Sub
Hossza: 20 × kb. 60 perc (Magyarországon 40 × 30 perc)
Gyártó csatorna: KBS
Sugározza: Story5

A cikk eredetileg a Mondo Magazin 2018/01. számában jelent meg. Hornos Dániel: Királynő egy hétre, in: Mondo Magazin, 2018/01, p. 8-9.