Anime,  Mondo-cikkek

Japán elsüllyed – Nihon chinbotsu 2020

Japán egy olyan ország, amely folyamatosan ki van téve a földrengéseknek és más pusztító természeti csapásoknak, melyek esetenként hatalmas anyagi károkkal és emberáldozatokkal is járhatnak. Ezzel az ország lakói is tisztában vannak: a japánokat kisgyerekkoruk óta tudatosan nevelik arra, hogy mindig felkészültnek kell lenni például egy esetleges földrengésre. Az idén nyáron a Netflixen debütáló Nihon chinbotsu 2020 c. anime főhősei azonban egy olyan disztópikus Japánban élnek, ahol bármiféle felkészültség sem lehet elegendő, hisz a szigetországra egy olyan hatalmas földrengés csap le, aminek következtében szép lassan egész Japán süllyedni kezd. Lássuk, az ígéretesnek tűnő alapkoncepciót hogyan valósították meg a készítők.

Posztapokaliptikus vándorlás a süllyedő szigeteken

2020 szeptemberét írjuk, kis idő telt el a tokiói olimpia sikeres megrendezése óta. (Ma már tudjuk, hogy ironikus módon az anime által felvázolt jövőkép alapfelállását a valóság igencsak komolyan megtorpedózta, hiszen a járványhelyzet miatt az ötkarikás játékokat jövőre halasztották.) A Mutō család éli mindennapi életét: az apuka, Kōichirō egy színpad építési munkálatait felügyeli épp; az anyuka, a Fülöp-szigetekről származó, fiatalkorában versenyúszó Mari épp repülőgépen utazik haza Japánba. Lányuk, a középiskolás Ayumu atlétikaedzésen vesz részt, és nagy álma, hogy a jövőben a japán nemzeti válogatott tagja legyen; öccse, Gō pedig az alfa-generáció megtestesítője, egy valódi digitális bennszülött, aki naphosszat a neten lóg, külföldi streamerekkel tartva a kapcsolatot. Ám a nyugodt hétköznapoknak hamar vége szakad, amikor soha nem látott erősségű földrengés rázza meg Japánt. Vonatok siklanak ki, hidak törnek ketté, emeletes épületek dőlnek romba. Tokió belvárosa egy szempillantás alatt katasztrófa sújtotta övezetté válik.

A Mutō család négy tagjának első feladata az, hogy megtalálják egymást a hatalmas káoszban, és megbizonyosodjanak arról, mindenki élve túlvészelte-e a földrengést. Hamarosan rá kell jönniük arra, hogy a mostani helyzet nem egy szokványos japán természeti katasztrófa: napok vagy hetek kérdése, és hazájuk el fog süllyedni az óceánban. Megkezdődik a Mutō család és a hozzájuk csapódó sorstársak hosszú és tragikus vándorlása a posztapokaliptikus tájon keresztül a túlélésért.

Felemás végeredmény

A Netflix által Japán vége 2020 címmel magyarított, tízrészes sorozat idén nyáron került fel a népszerű streamingoldalra, és rögtön megjelenését követően megosztotta a nézőközönséget. Akár a MyAnimelist oldalán lévő véleményeket nézzük meg, akár a Mondo Facebookjára júliusban kirakott poszt alatti kommenteket vizsgáljuk, azt láthatjuk, igencsak polarizált a nézőközönség abban a kérdésben, jól sikerült műnek tekinthetjük-e a Nihon chinbotsu 2020-at. Vannak, akik maximálishoz közeli pontszámokkal értékelik az animét, mondván, izgalmas a történet, különleges az alapsztori, egyes részek társadalmi problémákra is rávilágítanak, valamint megható, drámai fordulatok is jócskán vannak benne. A rendkívül gyenge pontszámokkal értékelő ellenoldal ezzel szemben hiányolja a karakterek jellemfejlődését, nehezményezi a kidolgozatlan grafikát, a történethez kevéssé passzoló zenei aláfestést, a mellékszereplők elnagyoltságát. Igazából mindkét tábornak megvan a maga igazsága.

Maga az alapkoncepció, miszerint az eredeti Nihon chinbotsu történetét (l. keretes írásunkat) napjainkba helyezik, és egy hétköznapi család viszontagságai kerülnek a fókuszba, remek ötlet. A korábban soha nem tapasztalt katasztrófahelyzet és az azt követő káosz bemutatása is nemes cél. Az idősebb olvasók emlékezhetnek rá, a fiatalabbak pedig láthatták a netes videókból, a 2011-es nagy kelet-japán földrengés micsoda pusztítást végzett egy pillanat alatt. Habár Japán természetesen nem süllyedt el, az akkori katasztrófa is soha nem látott mértékű volt. Mindezek ismeretében az anime képsorai tényleg megrázóak, a néző beleélheti magát a megjelenített szörnyűséges helyzetekbe. Hőseink számos dilemmával is szembenéznek: haladjunk a tömeggel vagy hallgassunk saját véleményünkre? Mennyire lehet hinni a neten terjengő információknak, mi számít fake newsnak? Társadalmi problémákat is megjelenít a sorozat, így például a nacionalista japánok részéről a félvér gyerekeket érő diszkrimináció ügyét.

Ugyanakkor igaz az is, hogy az ötletes alapsztori csak elnagyoltan van kibontva. Sok az olyan fordulat, amelyre nem kapunk magyarázatot: például a sorozat közepén megjelenik egy rejtélyes szekta, de nem igazán tudjuk meg, ők mit is akarnak pontosan. Feltűnnek mindenféle mellékszereplők, felületesen megismerjük őket, majd meghalnak, anélkül, hogy megismernénk motivációikat, szerepüket. Nagyon sok kérdőjelet nyitva hagy a történetvezetés, miközben az elkövetkező események gyakran épp hogy előreláthatóak, kiszámíthatóak. Ami a rajzolást illeti, a stílus a rendező, Yuasa Masaaki korábbi munkájára, a Devilman Crybabyre hajaz, de annál összecsapottabb, gyakran egész egyszerűen csak szimplán csúnya rajzokat láthatunk, némi furcsa CGI-vel megspékelve. A különös rajzolást sok helyen ugyanazzal indokolták, mint a drámai helyzetekben felcsendülő, időnként egyáltalán nem odaillőnek ható háttérzenéket: ne a katasztrófahelyzetre, hanem a szereplők lelkivilágában végbemenő változásokra koncentráljon a néző. Igen ám, de ehhez kevésbé egysíkú, emberibb karakterekre lenne szükség.

Végső soron a Nippon chinbotsu 2020 nem egy nézhetetlen sorozat. Plusz pontot kap azért, mert egy nem gyakran feldolgozott témát vett elő, ugyanakkor a fentebb leírt hiányosságai nem arra ösztönzik a nézőt, hogy ismét kedve támadjon visszanézni az animét, sokkal inkább arra, hogy minél gyorsabban túl legyen rajta. Kár, mert az alapötletből sokkal többet ki lehetett volna hozni.

A sárkány halála

A 2020-as animefeldolgozás alapjául egy 1973-ban megjelent, azonos című sci-fi regény szolgál. A Nihon chinbotsu című kétkötetes regényen az író, Komatsu Sakyō kilenc éven keresztül dolgozott, megjelenését követően pedig a mű egy csapára bestsellerré vált. A történet szerint a geofizikus Tadokoro professzor a 70-es években az Ogasawara-szigetekhez siet, hogy megvizsgálja, vajon mitől süllyedhetett el rejtélyes módon az egyik apróbb sziget. A tengerfenéken különös repedésekre bukkan, s a később bekövetkező földrengések és vulkánkitörések egyre inkább megerősítik elképzelésében: fennáll a veszélye annak, hogy a Japán-szigetek el fognak süllyedni. Eleinte még nem sokan hisznek neki, de később kiderül: a professzor elmélete igaznak bizonyul. A japán kormánynak így meg kell szerveznie az állampolgárok kimenekítését addig, amíg a szigetek végleg el nem tűnnek a föld színéről.

A regényből 1973-ban filmváltozat készült, ezt követően pedig egy évvel később a TBS csatorna mutatta be a filmmel egy időben, azonos stábbal és színészgárdával forgatott, 26 epizódból álló doramaváltozatot. 2006-ban egy új film is megszületett, jövőre pedig a TBS egy doramafeldolgozást tervez Ogura Shunnal és a Hanzawa Naoki sorozatból (36-37. oldal) is ismert kabukiszínésszel, Kagawa Teruyukivel a főszerepben. Ezenkívül számos paródia is készült a regény mentén, ezek közül talán a legérdekesebb a Tsutsui Yasutaka sci-fi író által megjelentetett „Nihon igai zenbu chinbotsu”, melyben az eredeti sztorinak a szöges ellentéte következik be: Japánon kívül minden más terület süllyed el.

Az eredeti regényt 1985-ben A sárkány halála címen magyarul is kiadták. Az oroszból fordított, a japán szavak átírását és a magyar szöveget illetően sajnos meglehetősen hitvány minőségű kiadvány ma is gyakran megfordul az antikváriumok polcain, igen alacsony áron.

ADATLAP
Nihon chinbotsu 2020 / Japan Sinks 2020
anime
Év: 2020
Rendezte: Yuasa Masaaki
Hossza: 10×30 perc
Stúdió: Science SARU
Forgalmazó: Netflix

A cikk eredetileg a Mondo Magazin 2020/10. számában jelent meg. Hornos Dániel: Japán elsüllyed – Nihon chinbotsu 2020 anime in Mondo Magazin 2020/10, p. 8-9.

A weboldalon sütiket (cookie-kat) használunk, melyek segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. A honlap további használatához, kérem, engedélyezze a sütik használatát. További információ

Weboldalunkon „cookie”-kat (továbbiakban „süti”) alkalmazunk. Ezek olyan fájlok, melyek információt tárolnak webes böngészőjében. Ehhez az Ön hozzájárulása szükséges. A „sütiket” az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény, valamint az Európai Unió előírásainak megfelelően használjuk. Azon weblapoknak, melyek az Európai Unió országain belül működnek, a „sütik” használatához, és ezeknek a felhasználó számítógépén vagy egyéb eszközén történő tárolásához a felhasználók hozzájárulását kell kérniük.

Bezárás