Mangago – tanuljunk mangául!

A márciusi mangás programok záróakkordjaként 9-én, pénteken tartották meg a Mangago elnevezésű egyalkalmas nyelvi kurzust a Japán Alapítvány tantermében.
Az előadást az Alapítvány budapesti irodájának nyelvoktatásért felelős munkatársai, Mitsumori Yu és Nikolényi Gergely vezették. Mivel a kurzuson való részvétel feltétele a Nemzetközi Japán Nyelvvizsga N4-es szintjével megegyező tudásszint volt, csak a bonyolultabb magyarázatokat hallhattuk magyarul, a program nagyobb része japán nyelven zajlott. Bevezetésül a mangák paneljeinek olvasási irányáról és a szövegbuborékok típusáról hallgathattunk meg néhány gondolatot – úgy tűnik, a szervezők arra is felkészültek, hogy olyasvalaki is ül majd a hallgatóság soraiban, aki egyáltalán nem olvasott még mangát, azonban ez nem így történt: mindenki rögtön tudta, merről lapozzunk fel egy mangát. A gyors bevezetőt követően a mangákban használt főbb jelzésekkel (pl. izzadságcseppek, dühvonalak, sóhaj stb.) és ezek jelentésével, majd a mangákban gyakran előforduló hangutánzó és hangulatfestő szavakkal ismerkedhettünk meg. A mindennapokban használt japán nyelvben számtalan ilyen szó létezik, melyek hasonló alakjuknál és sokszor lefordíthatatlan, inkább csak körülírható jelentésüknél fogva a nyelvtanulóknak sok kellemetlenséget és egyúttal sok vidám percet is okozhatnak. A képregényekben is fontos szerepet játszanak, hiszen a képek és szövegbuborékok mellé rajzolt hangeffektek formájában az adott szituációt árnyalják, a jelentést bővítik. Ezzel kapcsolatban egy játékos feladatban vehettünk részt: egy japán nyelvű mangaoldalon kellett a megfelelő helyekre az adott szituációnak megfelelő hangutánzó és hangulatfestő szavakat helyezzünk.
Az alapokkal való megismerkedést követően a mangákban használt japán nyelvvel foglalkoztunk. Az előadás alapját egy a Japán Alapítvány kanszai japán nyelvi intézete által készített honlap adta, melyen a mangák nyelvi stílusát nyolc mangakarakter segítségével mutatják be. Megállapították ugyanis, hogy a képregények beszédstílus szempontjából legtöbbször nyolc különböző alapkaraktert variálnak: a fiú, a lány, a suhanc, a szamuráj, az idős bácsi, a fiatal hölgy, a komornyik és az oszakai lakos karaktereit. Természetesen nem csak ez a nyolc szereplő létezik, de általában a más szereplők beszédstílusa is többé-kevésbé besorolható a fenti kategóriák egyikébe. A kurzus további részében az említett karakterek által használt japán nyelvvel foglalkoztunk, megismertük az általuk használt szószerkezeteket, nyelvtani formulákat, megszólításokat és a kiejtésük jellegzetességeit, majd párbeszédeket alkottunk az egyes szereplők stílusában.
A Mangago kurzus a kis létszám ellenére nagyon vidám hangulatban telt, és minden japánul tanuló mangarajongónak érdekes kiegészítés lehetett nyelvi tanulmányai mellé. Mivel az elhangzottak alapján az Alapítvány más témákban is tervez további ehhez hasonló, egyalkalmas, rövid kurzusokat, érdemes lesz a jövőben is figyelni honlapjukat, programajánlataikat, hátha valami érdekességre bukkanunk!
A cikk eredetileg a Mondo Magazin 2012/04. számában jelent meg. Hornos Dániel: Mangago – tanuljunk mangául!, in: Mondo Magazin, 2012/04, p. 8.
Ezeket is érdemes megnézni

Digimon Adventure: Régi ismerősök újragondolva – A 2020-as reboot anime
2021. 02. 17.
Japán és az olimpia – A szigetország első olimpiai részvételétől Tokió 2020(2021)-ig
2021. 08. 20.